Az egyház július 23-án Szent Brigittára, Európa társvédőszentjére emlékezik
Feleség és anya, nemes hölgy, aki a legszegényebbeknek szenteli életét, Krisztus kínszenvedésének
misztikusa, Európa társvédőszentje – mindez svédországi Brigittára vonatkozik, akinek
liturgikus emléknapját ünnepeljük július 23-án.
A többek között „Észak misztikusa,
Isten szóvivője” jelzővel illetett Brigitta 1303-ban született Svédországban, arisztokrata
családban. Férjhez megy és nyolc gyermeknek ad életet. Férjével együtt kórházat alapít,
a betegeket saját maga ápolja. Bölcs és művelt, tanácsokkal látja el az uralkodókat
anélkül, hogy elfeledkezne a szegényekről, akiket fáradhatatlanul szolgál. Férje halála
után Brigitta megalapítja a Legszentebb Üdvözítő rendjét. 1349-ben Rómába költözik.
Számos szent helyet keres fel, mint Assisi, Bari, Szent Mihály arkangyal kegyhelye.
Legutolsó zarándoklata a Szentföldre vezet.
De mi ennek a misztikus rendalapító
nőnek a karizmája? Erről nyilatkozott rádiónknak Michele Giulio Masciarelli atya,
teológus, Szent Brigittáról szóló számos kiadvány szerzője.
„Brigitta karizmája
összetett: a karizma és a hivatás közös példája. Nyolc gyermek anyja, világi hívő
volt, egyben misztikus, diplomata, majd szerzetesnő. Tehát karizmák szintéziséről
beszélhetünk”.
A teológus emlékeztetett rá, hogy 1991-ben Ratzinger bíboros
azon a kongresszuson, amelyet Brigitta időszerűségéről rendeztek, rámutatott: mint
világi hívő, és mint szent egyaránt a mindennapok életét élte, Krisztusnak és a Mária-tiszteletnek
szentelve magát. Szent Brigitta 1373. július 23-án hunyt el. 18 évvel később IX.
Bonifác pápa emelte az oltár dicsőségére.
II. János Pál 1999. október elsején
Motu Proprio-jával Szent Brigittát Európa társvédőszentjének nevezte ki Sienai Szent
Katalinnal és a keresztről nevezett Szent Terézia Benediktával együtt. Brigitta tehát
követendő példa földrészünk számára, mint családanya, mint zarándok, mint a párbeszéd
előmozdítója.
Életének középpontját Krisztus jelentette, a középpont közepén
pedig a Kereszt áll, az a gyökér nélküli fa, amely gyümölcsöket terem – mondta svéd
Szent Brigittáról Michele Masciarelli atya, olasz teológus.