Szentszéki képviselő felszólalása az ENSZ magas szintű gazdasági és szociális tanácsának ülésén

A jelenlegi globális és nemzeti tendenciák, valamint hatásuk a társadalmi fejlődésre, beleértve a közegészségügyet – ezzel a témával foglalkozott Genfben a világszervezet a július 9-i ülésén. Silvano Tomasi érsek, a genfi székhelyű ENSZ Hivatalok állandó szentszéki megfigyelője felszólalásában utalt a gazdasági válság mellett megjelent vírusos influenza (A-H1N1) járványra, a világszintű élelmiszer biztonsági krízisre. Ezek is mutatják a kapcsolatot a szegénység és az egészség között és aránytalanul nagy súlyt helyeznek a fejlődő országokra illetve a szegényekre a fejlett országokban is. Ennek következtében a fiatalok azzal a kockázattal néznek szembe, hogy egy súlyosan kompromittált gazdasági rendszert örökölnek, egy összetartó erő nélküli társadalmat és egy olyan bolygót, amely az egész emberi család otthonaként sebesült meg fenntarthatóságában – figyelmeztetett Tomasi érsek.

A szentszéki delegáció aggodalmának adott hangot a Világbank előrejelzései kapcsán, miszerint további 53-65 millió ember kerül a szélsőséges szegénység állapotába, a krónikusan éhezők száma pedig meghaladja az egy milliárdot. A szolidaritás gesztusán kívül a probléma kezelésében túl kell lépnünk a kísértésen, hogy csökkentsük a közszolgáltatásokat a rövid távú célok érdekében a hosszú távú emberi költségek kárára.

A közegészségügy terén a nemzetközi célok megvalósításában szembe kell nézni az egyenlőtlenségekkel, amelyek az országok között és az országokon belül, valamint a fajok és etnikai csoportok között léteznek. Tragikus módon a nők számos régióban továbbra is rosszabb egészségügyi ellátásban részesülnek – mutatott rá a szentszéki megfigyelő. Az egészségügyi ellátást biztosító civil szervezetek, a katolikus egyház és más vallási szervezetek által támogatott programok kiemelkednek az alapvető egészségügyi ellátáshoz való emberi jog megteremtésében. Annak ellenére, hogy az ENSZ Egészségügyi Világszervezete elismeri ezeket a szervezeteket és hogy kiváló eredményekkel rendelkeznek a HIV fertőzöttek alapvető egészségügyi ellátásában, a vallási szervezetek nem részesülnek egyenlő arányban az erőforrásokból, amelyeket a világszintű, országos és helyi egészségügyi kezdeményezések támogatására szánnak.

Az alapvető egészségügyi ellátáshoz és a megfizethető életmentő gyógyszerekhez való hozzáférés nélkülözhetetlen az egészség globális szintű javítása és az alapvető szükségletekre vonatkozó válaszadás érdekében. Tomasi érsek nagyobb nemzetközi összefogást sürgetett. A legjobb egészségügyi hagyomány kell, hogy vezesse a döntéshozókat, amely tiszteletben tartja és előmozdítja az élethez való jogot a fogantatástól a természetes halálig mindenki számára, fajra, fogyatékosságra, nemzetiségre, nemre és társadalmi státuszra való tekintet nélkül. Ha nem az élet előmozdítását helyezik a középpontba az egészségügyi ellátásra vonatkozó döntések terén, ez olyan társadalmat eredményez, amelyben az egyén abszolút joga az alapvető ellátáshoz és az élethez a fizetési képességre és a rövid távú szociális, gazdasági és politikai előnyök érdekében hozott szubjektív döntésekre korlátozódik.

Beszéde végén Silvano Tomasi érsek, a genfi székhelyű ENSZ Hivatalok állandó szentszéki megfigyelője felhívta a figyelmet, hogy többre van szükség, mint pénzügyi megoldásokra az egészségügyi ellátáshoz való egyetemes hozzáférés megteremtése terén. Idézte XVI. Benedek új enciklikájának egy részletét: „A gazdasági tevékenység nem tudja megoldani a társadalmi problémákat a kereskedelmi logika egyszerű alkalmazásán keresztül. A közjó keresése felé kell irányítani azt, amelyért a politikai közösség különösen is felelősséget kell, hogy vállaljon”. Etikai megközelítésre van szükség a fejlődés terén, amely új globális fejlődési modellt feltételez. Ennek a személyt és nem a profitot kell a középpontba helyeznie, továbbá a teljes emberi család szükségleteit és törekvéseit magába kell foglalnia.