A genetikai kutatások etikai hátteréről

A napokban futótűzként terjedt a hír, miszerint a Newcastle-i Egyetem egy angol tudósokból álló kutatócsoportja ondósejt-klónokat állított elő embrionális őssejtekből. Ez a világot megdöbbentő hír azon túl, hogy lehetőségét sokan kétségbe vonják, elsősorban etikai jellegű problémákat vetett fel. Bruno Dallapiccola, a római „La Sapienza” egyetem genetika professzora és a Nemzeti Bioetikai Bizottság tagja a hír hallatán így nyilatkozott:

„Több, mint 5 éve végeznek speciális őssejt-kutatásokat, amelyekhez elsősorban állatokat – egereket vagy sertéseket – használnak fel. Számos alkalommal kimutatták már a kutatásokat végző tudósok, hogy megfelelő beavatkozásokkal lehetséges ezeket az őssejteket formálni, újraprogramozni és hímivarsejtekké alakítani.”
Ezek a kutatások – ahogy azt Dallapiccola professzor is elmondta – nagyban segítik a férfi terméketlenség okainak megértését. Számadatok szerint napjainkban a párok mintegy 15%-a küzd hasonló problémákkal, melyek sok esetben tragikussá teszik a párok életét. Etikai szemszögből vizsgálva ugyanezt felmerül a kérdés, hogy vajon megengedhető-e egy emberi magzat elpusztítása és kutatási célokra való felhasználása? A válasz egyértelműen: nem.

A kutatások előmenetelét nagy mértékeben elősegíti az a kultúra és felfogásmód, melyben a mai ember él – tette hozzá Dallapiccola professzor. A mai ember ugyanis nehezen fogadja el a fogyatékkal születések lehetőségét és kockázatát, és elképzelhetetlen számára, hogy ezekkel a természettől jövő korlátokkal is lehet teljes és boldog életet élni. Csak a tökéletes és egészséges gyermek születését fogadják el, s ennek elérése érdekében az ember úgy érzi, hogy bármit megtehet. Ez az, ami valójában előmozdítja a klónozással foglalkozó tudományos kutatásokat. Végül arról se feledkezzünk meg, hogy a férfi terméketlenség problémájának megoldása mögött jelentős gazdasági érdekek is húzódnak.