XVI. Benedek tanítása a papságról: az igazság és a szeretet szolgálata a lelki életben
jártas emberek számára
A papok legyenek Isten "szakértői" - így összegezhető egészen röviden XVI. Benedek
tanítása mindarról, ami az egyházban működő papok szolgálatát illeti. Több mint négy
évi pápasága során a Szentatya többször is szólt a mai kort jellemző papi identitásról.
Ennek a témának az elmélyítése a papi év célja, amelyet hivatalosan Jézus szíve ünnepén,
pénteken délután a vesperás során nyit meg a Szent Péter bazilikában.
Aki misére
megy és letérdel a gyóntatószékben, hogy lelki tanácsot kérjen, egy pappal találkozik.
Valójában azonban Krisztussal akar találkozni és Isten hangját szeretné meghallgatni.
Ilyen egyszerű és egyben ilyen magasrendű a papok küldetése. Arcuk mögött megláttatni
Isten arcát, szavaikkal kifejezni Isten szavát. Ebből a rendkívüli felelősségből következik,
hogy a pap emberi mivoltának folyamatosan Krisztus, a Főpap istenségéhez kell idomulnia.
XVI. Benedek tanítása ezek köré a gondolatok köré összpontosul, s ezekről számos megnyilatkozása
tanúskodik.
Nyilvánvaló, hogy ha egy papnak - az állapotából fakadó kegyelmekkel
és korlátokkal együtt - napról napra az életszentség mércéjével kell összemérnie hivatását,
akkor ami igazán fontos számára, az a rendszeres lelkiismeret-vizsgálat. Ezt jelenti
ugyanis az "alter Christus", a "másik Krisztus" kifejezés. A pápa az idei krizmaszentelő
misén mintegy nyilvános lelkiismeret-vizsgálatot végezve kilenc nagyon őszinte, mélyreható
kérdést tett fel:
"Valóban Isten szava tölt el bennünket?" Igaz, hogy belőle
táplálkozunk és nem annyira az evilági dolgokból? Valóban ismerjük Isten szavát? Szeretjük
azt? Foglalkozunk-e bensőnkben olyannyira Isten szavával, hogy az valóban meghatározza
életünket és gondolkodásunkat? Vagy inkább gondolatainkat újra és újra a mások által
mondott vagy tett dolgok befolyásolják? Vajon nem igaz-e, hogy túl gyakran az uralkodó
vélemények alapján mérlegelünk? Nem maradunk-e meg végső soron a felszínen? Hagyjuk-e,
hogy valóban megtisztítsa bensőnket Isten szava?"
A Szentatya kérdései nyomán
nyilvánvaló, hogy a papok számára fölfelé jelöli meg az utat: olyan emberek legyenek,
akik kívül állnak az e világi dolgokon és Istennek ajándékozzák magukat. XVI. Benedek
éppen azért határozta el a papi év meghirdetését, hogy segítse őket a lelki tökéletességhez
vezető úton.
2006. május 25-én, lengyelországi látogatásakor mondta: "A
hívek egyetlen dolgot várnak a papoktól. Azt, hogy szakértő módon segítsék őket az
Istennel való találkozásban. A paptól nem várják el, hogy jártas legyen a közgazdaságtanban,
az építőiparban vagy a politikában. A paptól azt várják, hogy a lelki életben legyen
jártas. (...) Legyetek hitelesek életetekben és szolgálatotokban. Krisztusra szögezve
tekinteteteket, éljetek mértékletesen, legyetek szolidárisak a rátok bízott hívekkel.
Szolgáljatok mindenkit; ha hittel éltek, a Szentlélek sugallja majd, mit mondjatok
és hogyan szolgáljatok".
A pap két világ között él, tekintetét Istenre és az
emberekre függeszti. A pápa nagyon realistán fogalmaz erről 2008-as krizmaszentelő
homíliájában: "A papnak őrködnie kell a rossz erőivel szemben. Mindig ébren kell
tartania a világot Isten számára. A pap álljon két lábbal a földön: biztosan az idők
különféle áramlatában, szilárdan az igazságban, a jó iránti elkötelezettségben".
A
tökéletességhez vezető út eszközeit valamennyi pap ismeri. Ezek: az Oltáriszentség,
a mély imádság, a folyamatos képzés. A pápa szinte minden héten beszél erről, amikor
a világ minden részéről érkező püspököket fogadja, akik helyi egyházaik valóságát
mutatják be neki. De már rögtön pápasága elején megfogalmazta a papi szolgálatra vonatkozó
tanítását, amikor 2005. május 13-án találkozott a római egyházmegye papjaival:
"Mindaz,
ami szolgálatunk alkotó része, nem lehet saját személyes képességeink terméke (...)
Küldetésünk nem arra szól, hogy önmagunkat vagy saját véleményünket hirdessük, hanem
Krisztus misztériumát, és Benne a valódi emberség mércéjét. Megbízatásunk nem az,
hogy sokat beszéljünk, hanem hogy visszhangozzuk az egyetlen szót, a mi üdvösségünkért
megtestesült Isten Igéjét".