Mit jelent az úrnapi körmenet számunkra? - a pápa vasárnapi Úrangyala imádsága
XVI. Benedek pápa a vasárnapi Úrangyala imádságban Úrnapja, Krisztus szent Teste és
Vére ünnepének jelentőségéről elmélkedett. Szavait mintegy negyvenezren hallgatták
a napsütötte Szent Péter téren. Mit jelent az úrnapi körmenet számunkra? – kezdte
beszédét a pápa.
Nemcsak liturgikus szempontok adják fontosságát, hanem jelentősége
kozmikus, az eget és a földet is érinti. A mi földrészünkön legalábbis a most beköszöntő
napsütéses nyári időszakhoz és a lassan beérő aratáshoz is kapcsolódik. Így aztán
kötődik az úrnapi Eucharisztia a menny és a föld kenyérének jeléhez is, hiszen az
eucharisztikus kenyér annak a jele, Akiben ég és föld, Isten és ember eggyé válnak.
Ez pedig azt is jelzi, hogy az évszakok és a liturgikus év kapcsolata egyáltalán nem
csak puszta külsőség.
Az Úrnapja, Corpus Domini ünnepe bensőleg kötődik Húsvéthoz
és Pünkösdhöz, mert eleve feltételezi Krisztus halálát és feltámadását valamint a
Szentlélek kiáradását. Továbbá bensőleg kapcsolódik a Szentháromság ünnepéhez. Egyedül
csak azáltal, hogy az Isten maga kapcsolat, állhat velünk kapcsolatban, és mert szeretet,
tud szeretni és szeretve lenni. Corpus Domini ünnepe így Isten megnyilvánulása, annak
a tanúsítása, hogy az Isten szeretet. Egyedüli és sajátságos módon beszél az úrnapi
ünnep az isteni szeretetről, arról ami ő maga és arról amit ő maga tesz. Azt mondja
nekünk például, hogy újjászületik önmaga elajándékozásában és visszakapja magát miközben
ajándékká válik, nem szűnik meg és nem fogyatkozik meg, amiként erről Aquinói Szent
Tamás himnusza énekel: nec sumptus consumitur.
A szeretet mindent átalakít
– mondta a pápa a vasárnapi Úrangyala imádságában – és ezáltal érthető, hogy a Corpus
Domini ünnepének középpontjában a transzszubsztan-ciáció, átlényegülés áll, mint a
Jézus-Szeretet jele, mely átalakítja a világot. Miközben szemléljük és imádjuk, ezt
mondjuk: igen, a szeretet létezik és minthogy létezik, a dolgok jobbra fordulhatnak
és mi reménykedhetünk. Ez a reménység pedig Krisztus szeretetéből ered, hogy erőt
adjon nekünk élni és a nehézségeinkkel szembesülni. Ezért énekelünk, miközben a körmenetben
a Legszentebb Oltáriszentséget hordozzuk: énekelünk és dicsérjük az Istent, mert miközben
elrejtezett, felfedte önmagát a megtört kenyér jelében. Nekünk is szükségünk van erre
a kenyérre, mert hosszú és fáradságos az út a szabadság, az igazság és a béke felé.
Végül a Szentatya a Szűzanya és az Eucharisztia kapcsolatáról szólt: „mekkora
hittel és szeretettel fogadhatta és imádhatta szívében az Eucharisztiát. Mindahányszor
alkalom volt ez számára, hogy Fiának egész titkát újból befogadja, a foganástól egészen
a feltámadásáig. „Eucharisztikus asszonynak” nevezte tisztelt elődöm, II. János Pál
pápa. Tanuljunk tőle, hogy folyton megújítsuk a Krisztus Testével való közösségünket.”
Az
Úrangyala elimádkozása után XVI. Benedek pápa az előbbi ünnepi gondolatai jegyében
szólott a június 24-26-a között New York-ban tartandó konferenciáról, melyen a jelen
gazdasági és pénzügyi válságról tanácskoznak. A pápa a bölcsesség és az emberi szolidaritás
nevében arra kérte a résztvevőket és a közélet felelős vezetőit, hogy nagyobb figyelmet
fordítsanak minden személy emberi méltóságára és egyenlő módon osztozkodjanak a döntéshozói
hatalom és az erőforrások felhasználásában. A Szentatya erőteljes hangon emlékeztetett
az éhségtől szenvedő szármilliónyi emberre. Ez teljességgel elfogadhatatlan! – szögezte
le. Éppen ezért kérte a pápa az ENSZ következő közgyűlésétől, hogy hozzanak olyan
intézkedéseket, melyekkel mindenki számára biztosítani tudják az alapvető élelmiszereket
és az emberi méltóságot.
Végezetül a Szentatya Jézus Szentséges Szívének, a
papi megszentelődés napjának pénteki ünnepére utalt ismételten, hogy ekkor kezdődik
a szent páli évet felváltó papi jubileumi év. Adjon az Úr kedvező alkalmat ebben az
évben a papi küldetés értékének és jelentőségének elmélyítésére!