„Az egyház realizmusa és bizalma válság idején” – az európai püspökök zágrábi találkozója

Az Európai Püspöki Konferenciák képviselői június 9-én a horvát fővárosban gyűltek össze, hogy tanácskozzanak a globális méretű gazdasági, pénzügyi válságról. A földrész 22 püspöki konferenciájának képviseletében 37 küldött főpásztor illetve püspökkari szakértő vett részt az összejövetelen. A találkozót az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsa (CCEE) a horvát püspöki konferenciával közösen szervezte. A házigazda szerepét a zágrábi érsek, Josip Bozanic bíboros, a CCEE egyik helyettes elnöke töltötte be.

Köszöntő beszédében rámutatott: az egyház mindig felelősnek érzi magát, hogy válaszoljon azokra a kihívásokra, amelyek az emberi életet, a személy méltóságát, a közjót, a munkához való jogot, a sebezhető társadalmi rétegek védelmét érinti. Az egyház ismételten leszögezi a személy központi szerepét, megvédi a hit nyilvános, közéleti jellegét és fáradhatatlanul emlékezteti a társadalmat azokra az értékekre, amelyek nem képezhetik alku tárgyát, mivel nem emberi eredetűek. Az egyház továbbá elkötelezi magát arra, hogy felelősen hozzájáruljon a társadalmi problémák megoldásához.

Az európai püspöki konferenciák képviselői a zágrábi értekezleten megvitatták a jelenlegi súlyos társadalmi-gazdasági válsággal kapcsolatos jelenségeket, elmélyült tanulmányokat folytatva kicserélték tapasztalataikat, és közös stratégiákat kerestek. Céljuk az volt, hogy hatékony együttműködést teremtsenek a szociális kérdésekkel foglalkozó egyházi szervek és struktúrák között. A jelenlegi válság ugyanis azt tanítja, hogy csak mindenki közös összefogásával lehet túljutni rajta – olvassuk a zágrábi találkozó záróközleményében.

Giampaolo Crepaldi püspök, a „Iustitia et Pax” Pápai Tanács titkára előadásában rámutatott: a dikasztérium elsősorban irányító szerepet tölt be. Az egyes püspökkari bizottságok, egyházmegyei hivatalok feladata az operatív szervezőmunka, a szociális lelkipásztorkodás rendszeressé tétele. Az egyház szociális tevékenysége nem merül ki a szeretetszolgálatban, hanem az a célja, hogy a társadalmi életet áthassa az evangéliumi tanítással. Meg kell találni a módját annak, hogy a katolikus hívek magukévá tegyék az egyház társadalmi tanításának gazdag örökségét. Ebben az értelemben nagyon fontosak az egyes országokban megrendezésre kerülő társadalmi, szociális hetek.

Erdő Péter bíboros, a CCEE elnöke beszédében hangsúlyozta: az elmúlt évtizedek tapasztalata azt mutatja, hogy az egyes egyházi szervezetek, bizottságok, hivatalok közötti együttműködés új formáit kell kialakítani. A szolgálatok és karizmák egymást kiegészítő jellege ugyanis magából az egyház természetéből fakad.

Az egyház a politikát és mindazt, ami a társadalmi életet illeti, Istennek és Isten nevében az embernek tett szolgálata szerves részének tekinti. Bármilyen kísérlet, ami arra irányul, hogy elválassza a lelkipásztori küldetést vagy evangelizálást a szociális problematikáktól, súlyos tévedés lenne. Azt a látszatot keltené, mintha a társadalmi igazságosságnak semmi köze sem lenne a hithez, vagy azt sugallná, hogy nem Isten a történelem Ura. Erdő Péter bíboros arra szólította fel az európai püspöki karok „Igazságosság és béke” bizottságait, hogy tetteikkel prófétaként öntsenek bizalmat korunk embereibe, különösen a védtelenekbe. Erdő Péter bíboros azt javasolta, hogy a CCEE keretein belül specifikusan erre a célra hozzanak létre egy püspöki bizottságot.