A Szentföld Isten emberiség iránti szeretetének jelképe, ehelyett a megosztottság és a testvérharc színhelye – mondta a pápa a Regina Coeli elimádkozásakor

Vasárnap délben a Szent Péter téren összegyűlt hívekhez fordulva XVI. Benedek szentföldi utazását idézte fel. Bejelentette, hogy pénteken véget ért apostoli látogatására részletesen visszatér majd a szerda délelőtti általános kihallgatáson. A Szentatya továbbá sürgető felhívást intézett a Sri Lankát sújtó drámai humanitárius válság mielőbbi megoldására.

„A Szentföld Isten népe és az egész emberiség iránt érzett szeretetének jelképe. Így annak a szabadságnak és békének a szimbóluma, amely Isten akarata szerint minden gyermekét megilleti” – mondta XVI. Benedek. Hozzátette, hogy a múlt és a jelen történelme ennek éppen az ellenkezőjéről tesz tanúságot. A Szentföld a megosztottság és a véget nem érő testvérháború jelképe. „Hogyan lehetséges ez?” – tette fel a kérdést a pápa. Jogos a kérdés, bár tudjuk, hogy Istennek misztikus terve van a Szentföldre vonatkozóan, ahová Szent János szerint „elküldte egyszülött Fiát engesztelő áldozatul bűneinkért” (1 Jn 4,10).

A Szentföldet „ötödik evangéliumnak” nevezték, mert itt kézzel foghatóvá válik Istennek az emberekkel együtt megélt történelmi valósága: kezdve Ábrahám életének helyeitől egészen Jézus életéig. A Megtestesüléstől kezdve az üres sírig, amely Jézus Feltámadásának jele. Isten eljött erre a földre, és velünk élt ebben a világban. A Szentföld, történelme révén olyan mikrokozmosz, amely összefoglalja Istennek az emberekkel végzett fáradságos útját. Ez az út a bűnnel együtt magába foglalja a Keresztet is. Az isteni szeretet bősége, a Szentlélek öröme révén azonban már elkezdődött a Feltámadás. Szenvedésünk völgyében haladunk Isten országa felé, amely nem ebből a világból való, de ebben a világban él és azt át kell hatnia az igazságosság és a béke erejével.

A pápa rögtönzött szavakkal hozzátette: az üdvtörténet egy ember – Ábrahám – és egy nép – Izrael – kiválasztásával kezdődik. Végcélja azonban az egyetemesség, minden nép üdvözülése. Az üdvtörténetet mindig megjelöli a partikuláris és az univerzális összefonódása. Istenfélelem és az igazságosság gyakorlása: ezt megtanulni és a világot ezáltal megnyitni Isten országának; ez minden vallásközi párbeszéd célja.

XVI. Benedek hangsúlyozta, hogy a szent helyekre tett zarándoklata egyben apostoli látogatás volt az ott élő hívek számára, szolgálta a keresztények egységét, a zsidókkal és a muzulmánokkal folytatott párbeszédet, a béke építését.

A Szentatya megköszönte az Úrnak, hogy végrehajthatta ezt a nagyon fontos apostoli látogatást. Köszönetét fejezte ki az utazás létrejöttében résztvevőknek, a latin pátriárkának, Jordánia, Izrael, a Palesztin Területek főpásztorainak, a szentföldi ferences kusztódiának, az egyes országok polgári hatóságainak, a rendfenntartó erőknek. A pápa ezután a papokhoz, szerzetesekhez és világi hívekhez fordult, akik olyan nagy szeretettel fogadták, majd azokat köszöntötte, akik imáikkal kísérték utazását.

A Regina Coeli elimádkozásakor mondott beszéde végén a Szentatya a Szent Péter téren összegyűlt hívek figyelmét a Sri Lanka-i védtelen polgárokra irányította. Gyermekek, nők, idősek ezreiről van szó, akik az ország északi részén dúló harci zónában élnek. A pápa arra szólította fel a harcoló feleket, hogy biztosítsák a polgári lakosság evakuálását.

Csatlakozott az ENSZ Biztonsági Tanácsának felhívásához, amely szintén a menekültek sértetlenségének és biztonságának garanciáját kérte a harcolóktól. A pápa a humanitárius intézményeket, közöttük a katolikus segélyszerveket, arra szólította fel, hogy mielőbb gondoskodjanak a menekültek élelmiszer- és gyógyszer-ellátásáról.