„A közel-keleti népek közötti igazságos és békés együttélés csak az együttműködés
és a kölcsönös tisztelet szellemében érhető el” -XVI. Benedek beszéde
a Palesztin Autonóm Területre érkezésekor Betlehemben
A Szentatya szerdán délelőtt 9 óra előtt indult Jeruzsálemből a betlehemi Palesztin
Hatóság elnöki palotájába. A Palesztin Autonóm Területek két egymástól különálló földrajzi
részből tevődnek össze. Az egyik Ciszjordánia vagy angolul West Bank, azaz „nyugati
part”, amely Izraellel és Jordániával határos. A másik rész a Gázai-övezet, amelynek
határai Izraellel és Egyiptommal érintkeznek. Az ENSZ hivatalosan elismerte e két
területet az 1993-ban Izrael és a Palesztin Függetlenségi Szervezet között megkötött
Oslói egyezmény után. A megegyezést hosszú, titkos tárgyalási folyamat előzte meg
a norvég diplomácia közbenjárásával. A két különálló területet a ciszjordániai Ramallah
székhelyű Palesztin Hatóság vezeti, amelynek elnöke Mahmoud Abbas. Mandátuma 2008-ban
járt le, amelyet egy évvel meghosszabbítottak.
A 35 ezer lakosú Betlehem Jeruzsálemtől
10 km-re délre fekszik. A Bibliában először Rachel halála révén kerül említésre. Jézus
születésével nyert világméretű fontosságot és a kis település jelentősen megnövekedett
a zarándokok áradata miatt. Az 1967-es izraeli inváziót megelőzően a jordániai Hasemita
királyság része volt Ciszjordániával együtt. 1995 óta a Palesztin Autonóm Területek
része. Jasszer Arafat korábbi palesztin elnök Betlehemben építtette fel elnöki palotáját.
Harmadik alkalommal látogat el pápa Betlehembe. XVI. Benedeket érkezésekor
Mahmoud Abbas palesztin elnök, a politikai és a polgári hatóságok, valamint a vallási
elöljárók fogadták. A ceremónia az elnöki palota előtti téren zajlott. A himnuszok
elhangzását követően a palesztin elnök üdvözölte a Szentatyát. Megköszönte látogatását,
majd a palesztinok szenvedéseiről szólt és arról a tényről, hogy ezen a területen
falak épülnek és nem hidak. Elítélte a fal jelenlétét, amely Jeruzsálemet veszi körül
és megakadályozza a ciszjordániaiakat, hogy a Szentsírnál vagy az Al-Aqsa mecsetnél
imádkozzanak és szentesíti Jeruzsálem arab részének Izraelhez kapcsolását. Ez a rész
pedig Palesztina örök fővárosa. A palesztinokat kivándorlásra kényszerítik, házaikat
a földdel teszik egyenlővé, földterületeiket elkobozzák.
Mahmoud Abbas hangsúlyozta
a két szuverén állam létrehozásának szükségességét, amelyek a béke és a stabilitás
légkörében élnek egymás mellett. Kérte továbbá a menekültek problémájának megoldását
az ENSZ döntéseinek fényében. A palesztin elnök említette a gázai tragédiát is. A
béke mellett vagyunk, továbbra is reménykedünk egy olyan jövőben, amelyben nem lesz
többé megszállás, ellenőrzési pontok, elítéltek, menekültek, csak békés együttélés,
egymás mellett létezés és jólét – fogalmazott Mahmoud Abbas.
XVI. Benedek
beszédében biztosította a palesztinokat, hogy tudja, mennyit szenvedtek a területet
évtizedek óta sújtó zűrzavar miatt. Mély együttérzésének adott hangot és hangsúlyozta,
hogy gyakran imáiba foglalja őket. Őszintén imádkozik a Mindenhatóhoz a tartós békéért,
az igazságért a régióban. A pápa hangsúlyozta, hogy a Szentszék támogatja a palesztinok
jogát egy szuverén, biztonságos ország megteremtésére atyáik földjén, amely békében
él szomszédjaival a nemzetközileg elismert határain belül.
A Szentatya arra
biztatta a palesztinokat, hogy őrizzék a remény lángját. Reménykedjenek, hogy meg
lehet találni az utat az izraeliek és palesztinok békére és stabilitásra irányuló
jogos törekvéseinek összeegyeztetéséhez. Idézte II. János Pál szavait: „Nincs béke
igazságosság nélkül és nincs igazságosság megbocsátás nélkül”. Minden érintett felet
arra kérek, hogy tegye félre a sérelmeket és a megosztottságot, amely a kiengesztelődést
akadályozza. Nagylelkűen és együttérzéssel, diszkrimináció nélkül forduljanak mindenkihez
– figyelmeztetett a pápa. A közel-keleti népek közötti igazságos és békés együttélés
csak az együttműködés és a kölcsönös tisztelet szellemében érhető el, amelyben mindenki
jogait és méltóságát elismerik. Higgyetek és bízzatok benne, hogy az őszinte és kitartó
párbeszéden keresztül az igazságosság igényének teljes tiszteletben tartása által
érhető igazán el a tartós béke – fogalmazott XVI. Benedek.
Őszinte reményének
adott hangot, hogy az Izrael és a Palesztin Területek biztonságára vonatkozó komoly
aggodalmak hamarosan lecsillapodnak. Ezáltal nagyobb mozgásszabadság válik lehetővé,
különös tekintettel a családtagok közötti kapcsolatra és a szenthelyek megközelítésére.
A palesztinoknak, mint minden más népnek, természetes joga van a házassághoz, a családalapításhoz,
a munkavállaláshoz, az oktatáshoz és az egészségügyi ellátáshoz. A pápa imádkozik,
hogy a nemzetközi közösség segítségével az újjáépítése munkálatok gyorsan lezajlanak.
Végül a Szentatya a palesztin fiatalokhoz fordult: ne hagyjátok, hogy az általatok
látott elveszett életek és a pusztítás keserűséget vagy haragot keltsen szívetekben.
Bátran álljatok ellen a kísértésnek, amely arra sarkallna benneteket, hogy az erőszak
vagy a terrorizmus cselekedeteihez folyamodjatok. Ehelyett amit megtapasztaltatok
újítsa meg elkötelezettségeteket a béke építésére. Töltsön el benneteket a vágy, hogy
hosszútávon hozzájáruljatok Palesztina jövőjéhez. Nyerjetek ösztönzést a szenvedők
iránti együttérzésből, a kiengesztelődés iránti lelkesedésből és a szilárd meggyőződésből,
hogy lehetséges egy ragyogóbb jövő – zárta beszédét XVI. Benedek a Palesztin Autonóm
Területre érkezésekor Betlehemben.