Magyar zarándokok és emlékek a Szentföldön - Gyürki László prelátus ismertetője

A Szentatya szentföldi zarándoklata során Názáretben és Jeruzsálemben szabadtéri szentmisét mutat be. Ez alkalom arra, hogy röviden megemlékezzünk a magyarok szentföldi zarándoklatairól, és a Szentföldön található néhány emlékről.

A magyar szentföldi zarándoklatok egyidősek a kereszténység felvételével. Szent István és a kereszténységre tért magyar nép szívesen fogadta azokat a zarándokokat, akik nem tengeri úton, hanem szárazföldön igyekeztek eljutni a Szentföldre. Hazánkon áthaladva István király mindnyájukat testvérként, meleg szeretettel fogadta. Szent István Nagyobb Legendája, beszámol arról, hogy Jeruzsálem városában…zarándokházat épített, s azt gazdagon ellátta a mindennapi élelmet adó birtokokkal és szőlőkkel.
A magyar zarándokok száma idővel annyira megnőtt, hogy a jeruzsálemi zarándokház elégtelennek bizonyult befogadásukra. Ezért került sor Petronilla asszony részéről új zarándokház kialakítására a Szentsír bazilikától mintegy 100-200 méterre.
 Szent István király és Petronilla asszony jeruzsálemi zarándokháza időközben elpusztult és hosszú ideig nem volt a magyar zarándokok számára otthon a szent városban. Ezeknek a zarándokházaknak mintegy késői folytatása a keresztút 3. stáció közelében található osztrák-magyar zarándokház, amely 1863-ban kezdte meg működését. A kápolnában a régi osztrák-magyar monarchia népeinek védőszentjeit látjuk Szent István magyar királlyal.
A bécsi érsekség, amint a háború utáni helyzet megengedte, mindent megtett azért, hogy a zarándokházat helyreállítsa. 1985. karácsonyától újra várja a zarándokokat. Ismerik a zarándokház magyar kötődéseit, szívesen látnak bennünket is.
 A Szentatya zarándokútja során Jeruzsálemben a Jozafát völgyben misézik. Jó alkalom lenne ekkor megnézni a magyar emlékeket is, amelyek a közelben lévő Agonia bazilikában, és a Getszemáni barlangban találhatók.Jézus vérrel verítékezése emlékét őrzi a Getszemáni kertben az Agonia bazilikájában, a főoltárnak a vértizzadó Jézust ábrázoló mozaikját Muzsinszky Nagy Endre tervei alapján a magyarok adományaiból készítették el. A művész úgy ábrázolta a vérrel verítékező Jézust, mint aki az oltár előtt térdel és kész magát feláldozni a Mennyei Atyának. Az alatta lévő magyar címer hirdeti a magyar hívek Szentföld iránti áldozatkészségét.
Az Olajfák hegyének tövében, Mária sírja templomától jobbra találjuk a Getszemáni barlangot. Ebben volt 1955-ig Mérő József keresztje, amelyet Bajáról hozott el két éves gyaloglással és hagyott ebben a barlangban. Sajnos egy felhőszakadás elöntötte a barlangot és ekkor tűnt el a kereszt is. Ma az ükunoka kisebb keresztje emlékeztet Mérő József keresztjére.

A Szentatya szabadtéri misét mond Názáret mellett is. Alkalom, hogy fölkeressük az Angyali üdvözlet bazilikáját és benne a magyar emléket.Názáret központjában emelkedik az Angyali üdvözlet bazilikája. Nyolcszögű kupolája uralkodik a városon, s hetven méter magasságával világító toronyhoz hasonlít. A monumentális épület Mária barlanglakása fölött épült, ahol Gábor angyal köszöntötte Máriát és hírül adta neki, hogy ő lesz a Megváltó anyja. Az építész – Giovanni Muzio - két szintes templomot tervezett. Az alsó templomban félhomály uralkodik, amellyel a Szent Szűz alázatosságát akarta kifejezi a tervező művész. A barlangban lévő márvány oltár felirata hirdeti: Et verbum caro hic factum est – és az Ige itt lett testté.
 A barlang a középen lévő nyílással a felső templommal is kapcsolatban van. A felső templom a názáreti hívek plébánia temploma és a Szűzanya megdicsőülését hirdeti. Az oldalfalakon különböző országok ajándékai, festményei, domborművei találhatók a Boldogságos Szűzről. A magyar zarándokok örömmel fedezik fel Moldován István szép mozaikját, amely a Magyarok Nagyasszonyát ábrázolja. Mária fölött két angyal tartja a szent koronát. A názáreti bazilika is hirdeti a világnak a magyarok ősi Mária-tiszteletét.”

A szentföldi zarándoklat alkalom arra, hogy fölkeressük a többi magyar emléket is: Ain Karemben a Magnificat táblát, Jeruzsálemben a Dormitio templomban a magyar kápolnát magyar szentekkel, és Szent István emléktáblával, az Olajfák hegyén pedig a Miatyánk tábláját.
Ezek az emlékek a magyarok Szentföld iránti szeretetét bizonyítják.