„A vallások alapja a szeretet és az értelem” – a pápa beszéde a muzulmán vezetőkhöz

Szombaton délelőtt 11 órakor XVI. Benedek pápa felkereste a Husszein király nevét viselő ammani mecsetet, amelyet a jelenlegi uralkodó, II. Abdullah építtetett 1999-ben elhunyt apja emlékére. A mintegy 6000 hívő befogadására alkalmas mecset mellett Korán-iskola és könyvtár működik, fedett szökőkutak biztosítják a vizet a rituális, imádság előtti mosakodáshoz.

A mecsethez kapcsolódik a Hasemita Múzeum is, amelyben a Szentatya rövid látogatást tett. A mecsetbe az imám vezette be a pápát, aki ezt követően az épület boltívekkel körülvett udvarán intézett beszédet a muzulmán vallási vezetőkhöz, a diplomáciai testület tagjaihoz és a jordániai egyetemek rektoraihoz. XVI. Benedeket Ghazi Bin Talal herceg, a király vallási tanácsadója köszöntötte. Ő volt a kezdeményezője annak az „Egy közös szó” c. levélnek, amelyet 138 ulema, muzulmán értelmiségi intézett a pápához és a keresztény vezetőkhöz a világbéke előmozdítása érdekében.

„Az olyan istentiszteleti helyek, mint ez a csodálatos mecset, amelyet a néhai Husszein királyról neveztek el, ékszerként díszítik a föld felszínét”- kezdte beszédét a Szentatya. Mindegyik az egyetlen Transzcendens, a Mindenható Isten felé mutat. Vannak, akik azt állítják, hogy a vallás szükségszerűen megosztottságot okoz. Sajnos nem lehet tagadni, hogy a különféle vallási hagyományok követői között feszültség áll fenn. Azonban gyakran éppen a vallások ideológiai, politikai célokból történő manipulálása okozza a megosztottságot. A pápa utalt az „Egy közös szó” c. levélre. Első enciklikájával egybehangzóan az üzenet rámutat arra az alapvető ellentmondásra, amely az Isten, valamint az emberek iránti szeretet egymástól elválaszthatatlan kapcsolata és az Isten nevében elkövetett erőszak között fennáll.
A közös múlt terhéből fakadóan a muzulmánok és keresztények feladata, hogy az irgalmas Mindenható törvényei szerint éljenek, tanúságot téve az igazságról és a jóról.

A pápa elismeréssel szólt a jordániai oktatók, vallási és polgári vezetők elkötelezettségéről, amellyel bizonyítják, hogy a vallás pozitív módon járul hozzá a polgári társadalom kulturális, szociális és karitatív életéhez. A muzulmánok és keresztények jordániai együttműködése legyen bátorító példa az egész térségben. A keresztények számára Isten többek között a teremtő Értelem, amely a világot irányítja. A muzulmánok Istenben az Ég és a Föld Teremtőjét tisztelik, aki szólt az emberiséghez. Mi, akik az egyetlen Istenben hiszünk, tudjuk, hogy az emberi értelem Isten ajándéka, amely a hit által tisztul meg – folytatta beszédében a pápa.

A keresztények és muzulmánok közösen keressék mindazt, ami igazságos és helyénvaló. Az egyetemes jogok az emberek közös méltóságából fakadnak, ezért mindenkit megilletnek vallásra, társadalmi vagy etnikai hovatartozásra való tekintet nélkül – szögezte le a Szentatya. A vallásszabadság több mint istentiszteleti szabadság, azt is jelenti, hogy a kisebbségek teljes jogokkal rendelkeznek a közélet minden területén. A jelenlévők között köszöntötte III. Emmanuel bagdadi pátriárkát és rajta keresztül a szomszédos Irak népét, akik közül sokan éppen Jordániába menekülnek. A nemzetközi közösség tegyen meg mindent Irak békéjéért, és biztosítsa, hogy az ország ősi keresztény közössége békében élhessen hazájában.