A vallásoktatás nagy esélyt jelent Európa számára – az Európai Püspöki Konferenciák
Tanácsa értekezletének sajtónyilatkozata
Az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának kezdeményezésére tartották meg május 4-én
a Franciaország keleti határán fekvő Strasbourg-ban 200 szereplő részvételével az
európai vallásoktatás értekezletét. Az Európa Tanácsnál, az Európai Parlament elnöke,
Hans-Gert Pöttering védnöksége alatt zajló megbeszélést éppen azért hívták össze,
hogy bemutassák az európai vallásoktatásról végzett felmérés eredményeit. Az Elledici
olasz kiadó kötet formájában is közzétette, francia, angol és német nyelvű CD-vel
együtt a felmérés összesítését. A tanácskozáson részt vettek a tagállamok nagykövetei,
az Európa Tanács és az Európai Parlament képviselői, katolikus hitoktatók nagyszámban,
az Európai Püspöki Konferenciák küldöttei, akik más keresztény felekezetek és vallások
képviselőivel együtt ténylegesen kiértékelték a vallásoktatási felmérés eredményeit.
(A tanácskozást kezdeményező Európai Püspöki Konferenciák Tanácsa (CCEE), amelyhez
33 európai püspöki konferencia tartozik, Erdő Péter bíboros elnöksége alatt áll, a
két helyettes elnök pedig a horvát Josip Bosanic és a francia Jean-Pierre Ricard bíborosok.)
A strasbourg-i értekezlet zárónyilatkozata összefoglalja az elhangzott előadásokat,
köztük elsősorban is Erdő Péter bíboros eszmefuttatását. Mivel ezt már részletesebbe
ismertettük korábbi műsorunkban, most a bíboros beszédéből azt a gondolatot emeljük
ki, miszerint nélkülözhetetlen az iskolai vallásoktatás ebben a súlyos válsággal küzdő
mai Európában, amely a gazdasági és politikai nehézségek mellett kétségbe vonja az
értékeket és az élet értelmét is.
Aldo Giordano olasz prelátus, az Európa
Tanács állandó szentszéki megfigyelője a hitoktatás hármas szerepét emelte ki: a
vallás társadalmi és politikai vetülete miatt döntő szerepet játszik a népek együttélésében,
elengedhetetlen az identitás meghatározásában és végül a vallás választ tud adni arra,
ami a mai társadalom egyik legnagyobb kihívása, azaz arra, hogy van-e értelme az életnek.
Az olasz pap emlékeztetett arra a riasztó tényre is, hogy 15 európai országban a
gyermekek és fiatalok halálának első oka az öngyilkosság.
Az Olasz Püspökkari
Konferencia főtitkára, Mariano Crociata prelátus nézete szerint az új Európa nem épülhet
fel hagyományok, identitástudat, közösnek érzett értékek és eszmények nélkül. Az Európai
Tanács nevelési, kulturális, ifjúsági főigazgatója, Gabriella Battaini Dragoni arra
emlékeztetett, hogy a Tanács a legrégibb a kormányközi európai intézmények között,
amely 47 országból 800 millió személyt képvisel. Véleménye szerint a nevelés nagy
lehetőséget jelent arra, hogy a fiatalok megtanuljanak multikulturális és laikus társadalomban
élni, amely három alapelven keresztül – emberi jogok, pluralista demokrácia és jogállamiság
– biztosítja a lelkiismereti szabadságot, valamint a vallások és az állam nem diszkriminatív
önállóságát.
Ján Figel, szlovák politikus aki az Európai Bizottságon belül
az ifjúsági nevelés megbízottja azt emelte ki, hogy a nevelés lényegében még a nemzeti
államok hatáskörébe tartozik. Az Európai Bizottság a maga részéről a minőségi oktatásra-nevelésre
törekszik pl. az Erasmus, a Socrates és a Leonardo programokon keresztül, amelyek
hasznosak a fiatalok mobilitása szempontjából is.
Végül Piotr Mazurkievicz
lengyel pap, a COMECE főtitkára a nemzeti államok nevelési kompetenciájának kérdésével
foglalkozott és azt hangsúlyozta, hogy a fiatalok oktatása nem korlátozódhat csupán
gazdasági sikerekre, hanem a személy és a társadalom igazi és teljes fejlődését kell
megcéloznia.