„Alig várom, hogy közöttetek legyek, imádkozom a Szentföld békéjéért” – mondta a Szentatya a szerdai audiencián

Az általános pápai kihallgatáson XVI. Benedek a Szent Péter teret megtöltő 30 ezer zarándokhoz intézett katekézisében Damaszkuszi Szent János alakját idézte fel, majd üzenetben fordult a jordániai, az izraeli és a palesztin néphez. Az élő rádió- és televízió közvetítés révén köszöntötte a Szentföld minden lakóját. „Alig várom, hogy köztetek lehessek és osztozhassam elvárásaitokban és reményeitekben, de fájdalmatokban és küzdelmeitekben is. A béke zarándokaként érkezem hozzátok. Legfőbb szándékom, hogy felkeressem azokat a helyeket, amelyeket Jézus élete megszentelt és imádkozzam a béke, valamint családjaitok egységének ajándékáért. Mindazokért, akik számára a Szentföld és a Közel-Kelet az otthont jelenti”.

A pápa hangsúlyozta, hogy óriási előrehaladás történt a zsidókkal és muzulmánokkal folytatott párbeszéd és kulturális csere terén. Végül üzenetében a térség katolikusaihoz fordult. Arra kérte őket: csatlakozzanak imáihoz, hogy látogatása sok gyümölcsöt teremjen a Szentföldön élők spirituális és polgári élete számára. „Bárcsak mindnyájan együtt dicsőítenénk Isten jóságát. Bárcsak mindnyájan a remény emberei lehetnénk. Bárcsak mindnyájunk eltökélt szándéka lenne a békére való törekvés” – mondta a Szentföld lakóihoz intézett üzenetében Benedek pápa.

Katekézisében a Közel-Keletről, Damaszkuszból származó Szent János alakját idézte fel, aki valamikor a hetedik században született. A szerzetes és teológus az elsők között volt, aki különbséget tett az adoráció és a tisztelet között. Az imádás, az adoráció csak Istent illeti meg. Tisztelhetünk viszont egy kegyképet, amikor ahhoz fordulunk, akit a kép ábrázol. „Nem az anyagot tisztelem, hanem az anyag teremtőjét” – fejtette ki az ősegyház teológusa a kérdéssel foglalkozó homíliáiban. „Vagy talán nem anyag-e a háromszor is boldog kereszt fája? Vagy nem anyag az a tinta, amellyel az evangéliumok legszentebb könyveit írták? Az üdvözítő oltár, amelyről az élet kenyerét magunkhoz vesszük, talán nem anyagból készült? És mindenekelőtt nem anyag az Úr teste és vére? Vagy meg kell fosztani ezeket a dolgokat szent jellegüktől, vagy pedig meg kell engedni az egyházi hagyománynak, hogy tisztelje Isten képmását és Isten barátainak képét” – tanította Damaszkuszi Szent János.

Az egyházatya meggyőződése volt, hogy a keresztény szentek, mivel részesültek Krisztus feltámadásában, nem tekinthetők halottaknak – mutatott rá a pápa. Maga a Megtestesülés misztériuma a legmagasabb rendű példa arra, hogy az anyag Isten otthonává lett. „Isten Fia, bár továbbra is megőrizte isteni lényegét, leszállt a mennyekből szolgái közé. Beteljesítette azt, ami egyedül valóban új a nap alatt, és megtestesülése révén ténylegesen megmutatkozott Isten végtelen hatalma” – idézte a pápa Damaszkuszi Szent János tanítását.
 A szerda délelőtti általános pápai kihallgatáson jelen volt egy magyar zarándokcsoport is Bezzegh Kelemen ferences atya vezetésével, aki a következőkben foglalta össze élményét: