„Tiszteletben kell tartani a vallásszabadságot Európában” – Erdő Péter bíboros strasbourgi
előadása
A vallások szerepe az emberek életében és az oktatás célkitűzése – ezzel a címmel
mondott beszédet Erdő Péter bíboros, az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának (CCEE)
elnöke május 4-én, hétfőn délután az Európa Tanács strasbourgi székházában. A nemzetközi
szervezet alapításának 60. évfordulója alkalmából rendezett kerekasztal konferencián
azt vitatták meg, hogy milyen jelenleg Európában a neveléshez, oktatáshoz való jog,
valamint a vallásszabadság helyzete.
Erdő Péter bíboros beszédében utalt a
földrész különböző országaiban ebben a témában végzett felmérésre, amely megállapította:
a hittan tanítás a közoktatásban jog és olyan szolgáltatás, amelyre családok milliói
tartanak igényt. A katolikus egyház arra törekszik, hogy lehetőségeihez képest válaszoljon
erre a szükségletre. A vallásoktatás helyzetét vizsgáló felmérés egyben arra is rávilágított,
hogy ennek a jognak az elismerése nem mindig önmagától értődő. Egyes országokban még
jogi nehézségek akadályozzák, a vallások szabad és nyílt oktatását. A vallásszabadsággal
együtt jár az a jog, hogy a hívek szabadon kinyilvánítsák önazonosságukat és hitüket,
tiszteletben tartva a másvallásúakat és az ateistákat.
Az egyház nem kér kiváltságokat
vagy előnyöket – folytatta beszédében Erdő Péter bíboros. Tudatában van annak, hogy
a vallásszabadság tiszteletben tartása alapvető kérdés, valamint annak is, hogy egyetlen
hitet sem lehet senkire rákényszeríteni. Az emberi jogok alapja a személy sérthetetlen
méltósága, amely megelőz minden jogi döntést. Ezt a méltóságot minden egyes személy
fogantatása pillanatában elnyeri. A társadalomnak pedig kötelessége, hogy elismerje
ezt a méltóságot és a személy értékét. Azok, akik hosszú éveken át éltek olyan rendszerben,
amely ellenőrizte és korlátozta cselekvési szabadságukat, tudják, mennyire könyörtelenek
lehetnek a szabadság elleni merényletek. Megpróbálják uralni a személyeket és gondolkodási
módjukat, az emberek életét a félelem, az erőszak vagy az ideológiák révén akarják
ellenőrizni. Ezáltal a személy méltósága ellen követnek el merényletet, azt tárggyá
vagy egy hatalom szolgálatában álló eszközzé fokozzák le – mondta beszédében Erdő
Péter bíboros, a CCEE elnöke. Hangsúlyozta, hogy a család a nevelés bölcsője.
A Teremtő terve szerint minden gyermeket mindenekelőtt az őt szerető személyeknek
kell nevelniük. A természet rendje szerint ez a család és nem a közintézmények.
Nyilvánvaló
mindenki számára, hogy az ateista diktatúrák, mint a nácizmus és a kommunizmus kísérletei,
hogy betiltsák, vagy felszámolják a vallást, súlyos bűncselekményt jelentenek az emberiség
ellen. A laicista felfogás, amely a vallásról alkotott nézetét rá akarja kényszeríteni
a társadalmakra, azt állítva, hogy a vallásnak a magánszférában kell maradnia, szintén
nem tartja tiszteletben a szabadság közösségi szempontját. Ez alapjában véve azt jelentené,
hogy Istennek, ha létezik, nincs semmi köze a társadalmi élethez. Ennek következtében
pedig a hit olyan valami, aminek nincs hatása a valós életre. Ezek a nézetek elvitatják
Istentől azt a lehetőséget, hogy kapcsolatban maradjon az általa teremtett valósággal.
A kultúra közösségi dimenziójára utalva Erdő Péter bíboros megállapította:
a helyesen megélt vallásos tapasztalat nem vezet intoleranciához. Éppen ellenkezőleg:
az Istennel való találkozás élménye nagy belső békét eredményez. Ugyanakkor erkölcsi
kötelességként jelentkezik arra, hogy a jót tegyük. Lehetővé teszi a népek, kultúrák
és vallások közötti párbeszéd előmozdítását. Világos vallási önazonosság, világnézet
tudatában jobban tudjuk tisztelni mások identitását – fejtette ki strasbourgi beszédében
Erdő Péter bíboros, az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának elnöke.