Megkezdődött a Pápai Társadalomtudományi Akadémia 15. plenáris ülése

A katolikus társadalmi tanítás és az emberi jogok – idén ezzel a témával foglalkozik a neves tudósokból álló testület. Isten a legfőbb forrása a személy méltóságának és alapvető jogainak. A május 1-5. közötti tanácskozáson megvizsgálják a jog és a szabadság viszonyát. Részletesen tárgyalják az élethez, a családhoz, a személy integritásához, a lelkiismereti szabadsághoz és a valláshoz való jogot. Az Emberi Jogok 1948-ban kiadott Egyetemes Nyilatkozata nem zárta ki a transzcendens távlatot, amely a későbbi ENSZ dokumentumokban azonban már nem jelenik meg a jogok témakörét illetően. Ezen változások figyelembe vételével az idei plenáris ülés célja, hogy hangsúlyozza a katolikus társadalmi tanítás sajátosságát. Ez ugyanis a személy méltóságának fogalmán alapszik, amelyet a másokkal való kapcsolatban és a világegyetem javaival való kölcsönös viszonyban vizsgál. A téma megvitatásához kiinduló pont XXIII. János „Pacem in Terris” k. enciklikája. Ebben a pápa megállapítja: az egyház megerősíti, hogy az emberi jogok az erkölcsi természetjogban gyökereznek és pontos antropológiai alapokon nyugszanak. Aláhúzza továbbá a jogoknak a kötelességekkel és a felelősséggel való összefüggését.

A mai társadalomban a személy és etikai cselekvésének alapvető meghatározói meggyengültek. Az erkölcsi természetjog, amely az emberi jogok biztosítéka, összeütközésbe került egy vele ellentétes, pozitivista gondolkodással. Ez a társadalom illetve az állampolgárok többségének álláspontját tekinti a polgári jog végső forrásának. Az etikai relativizmusban gyökerezik, amelyet gyakran a demokrácia meghatározó feltételének tekintenek, mondván, hogy ez biztosítja a toleranciát és a személyek kölcsönös tiszteletét.

A Pápai Társadalomtudományi Akadémia plenáris ülésén áttekintik az emberi jogok történelmi fejlődését. Figyelmet szentelnek az államok és magánszemélyek felelősségének abban, hogy mennyire követik a jogok védelmét a globalizált társadalomban. Az emberi jogok tiszteletben tartásának és alkalmazásának vizsgálata során utalnak olyan kérdésekre, mint a Nemzetközi Törvényszék intézkedései és a népirtás bűnténye. A világ minden részéről érkezett neves tudósok érintik még az államok szuverenitása, a humanitárius beavatkozás kérdését, a népek védelmének felelősségét, a nemzetközi és a nem kormányzati szervezetek szerepét az ellenőrzés tevékenységében.

A Pápai Társadalomtudományi Akadémia tagjai és a plenáris ülés felszólalói között van Mary Ann Glendon, harvardi jogprofesszor, az USA volt szentszéki nagykövete, Rocco Buttiglione, olasz politikus, Janne Haaland Matlary, korábbi norvég külügyminiszter.