Április 7-én 84 éves korában szívroham következtében Madridban hunyt el a neves fizikus,
filozófus és teológus. Egy héttel ezelőtt legújabb könyvéről előadást tartott a Vatikánban
a Pápai Tudományos Akadémia ülésén, amelynek 1990 óta tiszteletbeli tagja volt. 1987-ben
elnyerte a híres Templeton-díjat.
Jáki atya 1942-ben kezdte meg a noviciátust,
1948-ban szentelték pappá. Két testvére szintén bencés szerzetes lett. Magyarországot
elhagyva Rómában a Pápai Szent Anzelm Intézetben szerzett doktorátust teológiából
1950-ben, filozófiából pedig a Fordham Egyetemen 1957-ben. Posztdoktori kutatást folytatott
a Stanford-i és a Princeton-i Egyetemen. 1965-ben kezdett tanítani a New York közelében
található Seton Hall Egyetemen, ahol professzori rangot szerzett.
Az Egyesült
Államokba költözve hat magyar szerzetestársával megalapította a Woodside-i bencés
priorátust, amelynek 1957-60 között könyvelője volt. 1974-76 között az Edinburgh-i
Egyetem előadója. Élete során számos helyen tanított az Egyesült Államokban és Európában,
többek között a Yale, a Harvard, a Sorbonne Egyetemen és a római Pápai Gergely Egyetemen.
Munkája során mélyen elkötelezte magát a hit és az értelem közötti kapcsolat kutatásában.
Véleménye szerint a tudomány virágzása lényegében a teremtésről és a megtestesülésről
alkotott keresztény felfogáshoz kapcsolódik. Több mint 40 könyvet és cikkek, esszék
százait tette közzé. Kiterjedten foglalkozott tudományos és vallásos kérdésekkel.