„Amint lehetséges, eljövök hozzátok” – mondta a pápa a földrengés által sújtott abruzzo-i lakosságnak

Szerdán délelőtt az általános pápai kihallgatáson XVI. Benedek meghatottan nyilvánította ki együttérzését a súlyos természeti csapás miatt szenvedő közép-olaszországi lakosság iránt. A Szentatya ismételten lelki közelségéről biztosította L'Aquila és környéke lakóit. Utalt rá, hogy az elmúlt napok rendkívül súlyos földrengése számos áldozatot követelt, magas a sebesültek száma és jelentős az anyagi kár. A mentésben részt vevő hatóságok, a rendfenntartó erők, az önkéntesek bizonyítják, mennyire fontos a szolidaritás ahhoz, hogy közösen leküzdjük a fájdalmas megpróbáltatásokat. A pápa a következő szavakkal fordult Abruzzo tartomány lakóihoz: „Amint lehet, remélem, hogy eljöhetek meglátogatni benneteket. A pápa mindenkiért imádkozik, az Úr irgalmáért könyörög az elhunytak számára, hozzátartozóiknak és minden túlélőnek Mária anyai vigaszát és a keresztény remény támaszát kéri”.

Az általános kihallgatás után fél egykor a Szentatya telefonon fejezte ki fájdalmát és együttérzését Giuseppe Molinari érseknek, Aquila főpásztorának. Arról biztosította az érseket, hogy imádkozik az egyházmegye minden hívőjéért. Ismét megerősítette, hogy amint lehetséges, felkeresi a földrengés sújtotta területet. Giuseppe Molinari érsek meghatottan mondott köszönetet a Szentatyának. A pápa látogatásának híre „nagy ajándék, mert reményt és erőt ad, hogy szembe nézzünk a jelenlegi drámai helyzettel és a nehéz jövővel”.

Szerda délelőtti katekézisében XVI. Benedek pápa a Nagyhétről elmélkedett, amely lehetővé teszi számunkra, hogy elmélyüljünk a Megváltás központi eseményeiben. A szent három nap során megnyitjuk szívünket az üdvösség felbecsülhetetlen ajándékának, amelyet Krisztus keresztáldozata nyert el számunkra.
Csodálatos és egyben meglepő misztériumról van szó. Jézus nem akarta isteni mivoltát, dicsőséges méltóságát és hatalmát a győzelem eszközéül használni, nem akart eltávolodni tőlünk. Éppen ellenkezőleg, kiüresítette önmagát magára vállalva az emberi lét minden nyomorúságát és gyengeségét.
Gyökeresen osztozott természetünkben a bűnt kivéve. Egészen eljutott addig a határig, amely véges mivoltunk jele, vagyis a halál. Mindez azonban nem egy vak balsors gyümölcse volt, hanem Jézus szabad választása, mivel nagylelkűen csatlakozott az Atya üdvözítő tervéhez. A világegyetem Ura mindezt irántunk való szeretetből tette: szeretetből üresítette ki önmagát és vált testvérünkké. Szeretetből osztozott velünk az emberi létben.
XVI. Benedek pápa ezután az év legfontosabb hete szertartásainak jelentőségére mutatott rá. A szent három nap nyitánya a krizmaszentelő mise Nagycsütörtökön délelőtt. Ezen az ünnepélyes szertartáson a papok megújítják ígéreteiket, amelyeket szentelésük napján tettek. Jó alkalom arra, hogy megerősítsék hűségüket Krisztushoz, aki szolgáinak választotta őket. Az idei papi találkozó mintegy előkészíti a papság évét, amelyet a pápa az ars-i plébános halálának 150. évfordulója alkalmából hirdetett meg. Nagycsütörtökön délután a „Coena Domini” szentmisével az egyház megemlékezik az Oltáriszentség és a szolgálati papság megalapításáról, az új szeretet-parancsról. A kenyér és a bor színében Krisztus jelenvalóvá válik testével, amelyet értünk adott és vérével, amelyet értünk ontott ki. Ez az új és végleges szövetség áldozata, amelyet Jézus mindenki számára felkínált fajra és kultúrára való tekintet nélkül – mondta katekézisében a Szentatya. Ezzel a szentségi szertartással, amelyet Jézus az egyháznak ad, mint szeretetének legmagasabb rendű bizonyítékát, papjává teszi tanítványait és mindenkit, akik az évszázadok során folytatják az apostolok szolgálatát. Nagycsütörtök újból és újból arra szólít fel bennünket, hogy adjunk hálát Istennek az Eucharisztia ajándékáért, fogadjuk be mély tisztelettel és imádjuk élő hittel. Ezért virraszt az egyház a szentmise után a legszentebb Oltáriszentség előtt.

Nagypénteken csöndben megállunk a kereszten függő Jézus előtt, aki életét adta áldozatul az emberiség bűneinek bocsánatára. Jézus kereszten való kínszenvedése és halála felfoghatatlan misztérium az emberi értelem számára. Abszurdnak tűnhetne, hogy Isten nemcsak hogy emberré válik, nemcsak szenved az ember üdvösségéért, magára vállalva egész tragédiáját, hanem még meg is hal érte.
Krisztus halála emlékezetünkbe idézi a minden idők emberiségére nehezedő mérhetetlen fájdalmat és rosszat, a halál, a gyűlölet, a ma is dúló erőszak csapását. Az Úr kínszenvedése az emberek szenvedésében folytatódik. Nagypéntek a szomorúság napja, de egyben alkalom arra, hogy felébresszük hitünket és megerősítsük reményünket. Bátorságot ad ahhoz, hogy mindenki alázattal és bizalommal, teljesen Istenre hagyatkozva vállalja saját keresztjét – mondta a pápa.

Nagyszombat áhítatos csöndje vezet el bennünket a húsvéti vigília ünnepélyes éjszakájához, amikor minden templomban felcsendül az örömének Krisztus Feltámadásakor. Ismét hirdetjük majd a fény győzelmét a sötétség felett, az élet győzelmét a halál felett. Az egyház újból örvend majd, hogy találkozik Urával – hangsúlyozta szerda délelőtti katekézisében a pápa.
Arra buzdította a híveket, hogy intenzíven éljék meg a szent három napot, hogy egyre mélyebben részt vehessenek Krisztus misztériumában. A zarándokok között köszöntötte az Opus Dei személyi prelatúra által szervezett nemzetközi egyetemista kongresszus (UNIV) résztvevőit. A fiatalok örömmel válaszoljanak az Úr hívására, és adjanak teljes értelmet életüknek tanulmányaikban, munkahelyükön, a családban és a társadalomban.

A Szentatya a magyar hívekhez a következő köszöntéssel fordult:
Köszöntöm a magyar zarándokokat, különösen a pécsi és a szentmártoni csoport tagjait! Ezekben a szent napokban megtapasztaljuk annak a szeretetnek a nagyságát, amelyben megmutatkozott Isten egyszülött Fia: szenvedésével, kereszthalálával és dicsőséges föltámadásával. Hittel és szeretettel adjunk hálát érte.
Dicsértessék a Jézus Krisztus!

A kihallgatás után megkérdeztük a szombathelyi egyházmegye Szent Márton egyházközségének zarándokait, hogy milyen érzésekkel fogadták a Szentatya magyar köszöntését. A csepregi általános iskola hetedikes és nyolcadikos tanulói nevében Barityné Házi Ottília igazgatónő a következőket mondta:
Gáspár Dóra technika szakos tanárnő, a csoport vezetője így foglalta össze a kétnapos római zarándoklat élményeit: