Isten áldja Angolát! Lezárult XVI. Benedek pápa afrikai útja

Véget ért a Szentatya 11. nemzetközi apostoli utazása. Hétfőn este háromnegyed hatkor érkezett meg Róma Ciampino repülőterére, majd visszatért a Vatikánba. A pápa a fedélzeten köszönetet mondott az újságíróknak, amiért végigkövették látogatásának eseményeit és közvetítették azt a világ számára. Háláját fejezte ki valamennyi szervezőnek, a befogadó országok állami, polgári és egyházi képviselőinek, amiért hozzájárultak utazása sikeréhez.

Elmondta, hogy mély benyomást tett rá az afrikaiak kitörő lelkesedése, öröme, szeretete, amellyel fogadták őt. Az ünneplés pillanatai mellett ugyanakkor azt is megmutatták, hogy mély áhítatban képesek részt venni a liturgikus szertartásokon, melyek nem az önünneplésről, hanem Isten jelenlétéről szóltak. Mély fájdalommal töltötte el a pápát annak a két lánynak a halála, akiket a luandai stadionnál sodort el a tömeg. Egyiküket még nem sikerült azonosítani. A másik lány édesanyját, aki özvegyen öt gyermeket nevel, személyesen kereste föl Tarcisio Bertone bíboros, vatikáni államtitkár és Fernando Filoni érsek. "Imádkozzunk azért, hogy a jövőben ilyen ne fordulhasson elő" - fohászkodott a Szentatya.

Ezután felidézte afrikai tartózkodása legmegindítóbb epizódjait: köztük a Léger Központban tett látogatását. Itt alkalma nyílt közvetlen közelről megtapasztalni az emberi szenvedés számos formáját, de azt is, hogy az állam és az egyház egymással karöltve igyekszik segíteni őket. Fontos mozzanata volt a pápai útnak, amikor átnyújtotta a földrész püspökeinek az Afrikával foglalkozó szinódus munkadokumentumát. A Szentatya azt is elmondta, hogy voltaképpen már meg is kezdték a munkát: a szinódusi tanács 12 főpásztorával eszmét cseréltek a kontinens egyházának jelenlegi kihívásairól, problémáiról, reményeiről. Konkrétan megemlítette Dél-Afrika esetét, ahol nagy nehézségek árán, de sikerült elérni a kiengesztelődést. Ezt a tapasztalatot most Burundiban és Zimbabwéban is kamatoztatják.

XVI. Benedek pápa a luandai repülőtéren mondott búcsúbeszédében úgy nyilatkozott, hogy egy élő egyházat talált Angolában, amely a nehézségek ellenére hirdeti, hogy elérkezett a remény ideje. Újabb felhívást intézett azért, hogy az ország vezetői a lakosság elvárásainak megfelelően gondoskodjanak a békéről, az élelemről és a lakhelyről mindenki számára. A szolidaritás vezérelje intézkedéseiket. Mint mondta, szomorú, hogy el kell utaznia, de örül, hogy egy bátor népet ismert meg bennük, akik készek a megújulásra. A Szentatya hálát adott Istennek az angolai életerős egyházért, amely vállára vette a maga és a mások keresztjét, tanúságot téve az evangéliumi üzenet üdvözítő erejéről.

A luandai elnöktől, valamint a politikai és polgári vezetőktől azt kérte, hogy a közjó érdekében végezzék szolgálatukat. Szívünk nem nyughat addig, amíg vannak olyan testvéreink, akik szenvednek az élelem, a munka, a lakóhely vagy más alapvető javak hiánya miatt. Legyenek egymással szolidárisak a nemzedékek, az országok és kontinensek, hogy minden ember egyenlő mértékben részesüljön a föld javaiból. XVI. Benedek pápa végül arra buzdította az angolai népet, hogy bízzon saját eszközeiben és építse továbbra is a szeretet civilizációját, a megbocsátás és a testvéri párbeszéd útján.