"Lelkipásztorként jövök közétek" - mondta Kamerunba való megérkezésekor a pápa
XVI. Benedek pápa délután négy órakor megérkezett Kamerunba. A hat órás repülőúton
gépe érintette Olaszország, Tunézia, Líbia, Niger és Nigéria légterét. A Szentatya
fogadására a yaoundéi (Nsimalen) repülőtéren megjelent többek között a köztársasági
elnök, az apostoli nuncius, a helyi püspöki konferencia elnöke és tagjai, továbbá
politikai és polgári méltóságok, a diplomáciai testület, hívek csoportja és egy énekkar
is. A pápai, majd a kameruni himnusz felhangzása után Paul Biya elnök köszöntötte
XVI. Benedeket, aki ezt követően elmondta beszédét, majd szálláshelyére, a yaoundéi
apostoli nunciatúrára hajtatott.
A Szentatya a remény, a béke, a fiatalság
földjének nevezte Kamerunt. A "miniatűr Afrikaként" is emlegetett, ötven éve független
országban több mint kétszáz különböző etnikumú csoport él egymással harmóniában. A
lakosság több mint egynegyede katolikus vallású, s az egyház hatékonyan végezheti
küldetését a az egészség és a kiengesztelődés érdekében. Ennek példája a Léger bíborosról
elnevezett központ, ahol beteg és szenvedő embereknek nyújtanak ingyenesen segítséget.
Az egyház másik fontos missziója a nevelés: a Közép-Afrikai Egyetem reményteli a térség
jövője szempontjából, hála a misszionárius tanárok erőfeszítéseinek.
A pápa
hangsúlyozta, hogy lelkipásztorként érkezett Kamerunba. Péter utódaként azért jött,
hogy megerősítse testvéreit a hitben, híven ahhoz a feladathoz, amelyet Krisztus bízott
Péterre az utolsó vacsorán. Ezután emlékeztetett Afrika számos nagy szentjére, akik
a kereszténység első századaiban éltek, mint: Szent Ciprián, Szent Mónika, Szent Ágoston,
Szent Atanáz. Egészen napjainkig misszionáriusok és vértanúk sora tett tanúságot Krisztusról
szerte Afrikában, ahol ma az egyházhoz mintegy 150 millió hívő tartozik.
II.
János Pál pápa 1995-ben Yaoundéban adta át az "Ecclesia in Africa" - kezdetű szinódus
utáni buzdítását, amely az egy évvel korábban, Rómában megtartott (Afrikával foglalkozó)
első püspöki szinódus eredményeként született. Most Benedek pápa szintén a kameruni
fővárosban fogja átadni az Afrikával foglalkozó második püspöki szinódus munkadokumentumát.
Az ülést októberben tartják majd Rómában. Közel tíz év telt el az új évezredből, s
ez a kegyelmi pillanat felhívás minden püspök, pap, szerzetes és világi hívő számára,
hogy újra az egyház küldetésének szenteljék magukat, elvigyék a reményt Afrika és
az egész világ népeihez.
A keresztény üzenet még a legnagyobb szenvedés közepette
is reményt hoz magával - folytatta beszédét XVI. Benedek. Szent Bakhita Jozefina élete
ragyogó példa arra, hogy az élő Istennel való találkozás az igazságtalanság vagy a
szenvedés helyzeteiben is milyen változást képes előidézni. Egy keresztény sosem nézheti
szótlanul a fájdalom, az erőszak, a szegénység vagy az éhség problémáit, a korrupciót,
a hatalommal való visszaélést. Az evangélium üdvözítő üzenetét erőteljesen és világosan
kell hirdetni, hiszen Afrikában is sokan vágynak reményre és vigaszra - hangoztatta
a pápa. A helyi konfliktusok következtében ezrek maradnak hajlék nélkül, árván, özvegyen.
A múltban sok afrikait hurcoltak el kegyetlenül rabszolgának. Ma a szervkereskedelem
a rabszolgaság egyik modern formája lett.
A fekete földrészen aránytalanul
súlyosan jelentkezik a mostani globális válság: az élelmiszerhiány, a pénzügyi recesszió,
a klímaváltozás hatásai. Mindez kiengesztelődésért, igazságosságért és békéért kiált:
és éppen ezt kínálja fel az egyház. Nem a gazdasági vagy politikai elnyomás újabb
formáit, amelyek nem veszik figyelembe a még meg nem született emberi életeket, hanem
az élet evangéliumának üdvözítő vízét. Az egyház az etnikai és vallási rivalizálás
helyett az egyenességet, Isten Országának békéjét és örömét hirdeti.