A Szentföld várja a pápát: a ferences kusztos és a római főrabbi kommentárja
XVI. Benedek a harmadik pápa, aki elzarándokol Jézus szülőföldjére. Elsőként VI. Pál
1964-ben, majd II. János Pál 2000-ben járt ott. Benedek pápa személyesen jelentette
be a hírt a vasárnapi Úrangyala elimádkozásakor. A közel-keleti keresztények és más
vallások hívei is nagy örömmel fogadták bejelentését. "Megható és rendkívül fontos
esemény lesz, amelyből a béke és a remény fuvallata árad majd" - nyilatkozta Simon
Perez izraeli elnök. A Szentatya nyolcnapos apostoli útja május 8-tól 15-ig tart majd,
amelynek során számos vallási és polgári vezetővel találkozik.
Pierbattista
Pizzaballa szentföldi ferences kusztos, Jeruzsálemből válaszolt munkatársunk kérdéseire.
Mint mondta: nagy öröm számukra a Szentatya látogatása, bár a hír nem érte meglepetésként
őket, mert már tudtak a döntésről. A pápa a béke ajándékát szeretné kérni az egész
Közel-Kelet számára. Vajon mi a legfőbb akadálya a béke megvalósulásának? A ferences
atya szerint talán az ott élő emberekben keresendő az ok, akik túlzottan ragaszkodnak
identitásukhoz, vallásukhoz, és félnek befogadni másokat. A pápa látogatása remélhetőleg
bátorítást jelent majd arra, hogy felülről tudják nézni a dolgokat. A szentföldi kusztódia
lázasan készülődik a pápa méltó fogadására, hiszen addig számos logisztikai, vallási,
liturgikus feladatot kell megoldaniuk.
Riccardo Di Segni római főrabbi hétfőn
személyesen váltott néhány szót a Szentatyával, akivel a Capitoliumon találkozott.
Rádiónknak elmondta: nagyon örül a pápa szentföldi útjának. A Szentatya így közelről
érzékelheti az ott élők problémáit, és elviheti nekik a béke üzenetét. Ezen a véleményen
van a római zsidó közösség vezetője is. Riccardo Pacifici szerint a jelenlegi pillanatban
rendkívüli jelentőségű ez az út. A három nagy egyistenhívő vallás egyik lelki vezetőjének
látogatásáról van szó, amely nemcsak Izraelnek, hanem az egész Közel-Keletnek szól.
A kiengesztelődés üzenetét várják tőle, valamint azt, hogy emlékeztessen azokra az
értékekre, amelyekre a zsidóság és a kereszténység a világ jelentős demokráciáit építette,
főként Európában. Olyan pillanatban kerül sor erre az utazásra, amikor pozitív változásban
reménykednek a Közel-Keleten az amerikai elnök, az Európai Unió és az olasz kormány
lépéseinek köszönhetően. Megnyílt a lehetőség a palesztinok előtt is, akik a komoly
anyagi támogatás révén megteremthetik államuk jövőjét. És mindez az izraeli választások
előtt zajlik. A római zsidó közösség vezetője hangsúlyozta: sokakban él az a téves
közhely, hogy a vallások háborút okoznak. Ez azonban nem igaz. A valódi hívők, akik
nem politikai célokra használják a vallást, mindig a remény hordozói. Olyan társadalmat
akarnak építeni, ahol mindenki hozzátehet valamit a közjóhoz.