A Szent Pál-év és a búcsúk – segítség a keresztények egységének megvalósulásához  

Walter Kasper bíboros, a Keresztény Egységtörekvés Pápai Tanácsának elnöke az „Osservatore Romano” c. vatikáni napilap március 7-i számában rámutat a jubileumi év központi páli tanítására: az üdvösséget minden érdem nélkül kaptuk Jézus Krisztustól. Ennek a tudata egységbe foglalja a katolikus és az evangélikus híveket. A részleges vagy teljes búcsúk azonban 1517 óta még továbbra is ellentétekre adnak okot katolikusok és protestánsok között. Az akkori hitviták, amelyek Luther Márton kiközösítéséhez vezettek, olyan sebet ejtettek, amelyek ma is éreztetik hatásukat – olvassuk Kasper bíboros cikkében. Napjainkban már katolikus történészek is elismerik, hogy a középkorban a búcsúk gyakorlata olykor súlyos visszaélésekkel járt.

Vitathatatlan azonban, hogy ma a búcsúk gyakorlata más, mint a XVI. században volt. A helyesen értelmezett búcsú ma is időszerű, mint ahogy ezt a 2000-es szentév bizonyította. A jubileumi évben hívők tömege, közöttük sok fiatal, nagy belső átéléssel lépte át a Szentkapuk küszöbét, hogy tudatos keresztényként éljen az új évezredben. Kasper bíboros az Osservatore Romano c. vatikáni napilapban hangsúlyozza: az egyház kezdeteitől fogva létező búcsúk gyakorlata csak akkor válik érthetővé, ha szorosan kapcsolódik a bűnbánat szentségéhez. Feltételezi a személyes bűnbánatot, a gyónás és áldozás szentségének vételét. A búcsú napjaink felfogása szerint inkább a bűnbánatra, a lelki élet fontosságára emlékeztet, mely senkit nem zár ki, hanem a kegyelem révén mindenkit az Istennel való közösségre hív.