A szarajevói bíboros érsek felszólalása a törökországi püspöki találkozón
Az Iszkenderumban zajló hatnapos találkozón a délkelet-európai térség főpásztorai
bemutatják részegyházaik helyzetét, illetve elzarándokolnak a Népek Apostolához fűződő
kegyhelyekre. A március 3-án kezdődött összejövetelen felszólalt Vinko Puljic bíboros,
szarajevói metropolita érsek is, rámutatva Bosznia-Hercegovina összetett vallási és
nemzetiségi helyzetére. A balkáni ország sajátossága, hogy az etnikai hovatartozás
szinte minden esetben teljesen megegyezik a vallási hovatartozással. A nemzetiségi
és vallási megoszlás a következő: a lakosság legnagyobb része bosnyák muzulmán, a
katolikusok nagytöbbsége horvát, míg a harmadik csoportot az ortodox szerbek alkotják.
A második világháborút követő 44 évig tartó kommunista uralom idején Jugoszláviában
is sok nehézséggel kellett szembenéznie a katolikus egyháznak, amely a szabadságot
és a jövőt jelképezte. Rendkívül fontos volt a keresztény önazonosság, amelyet a családok
féltve őriztek és ápoltak – mondta Puljic bíboros. Bosznia-Hercegovina 1992 és 95
között a kommunizmus következményeként rettenetes háborút élt át. A lakosságnak csaknem
a fele elhagyta otthonát, mecsetek és templomok százait rombolták le. A nagyhatalmak
által az országra kényszerített béke nem működőképes, mivel a nemzetet alkotó három
népet két részre osztották. A háború egyik következménye a katolikusok számának csökkenése.
A helyi egyháznak továbbá egy új kihívással is szembe kell néznie, vagyis ellen kell
állnia a politikai manipulációnak.
Bosznia-Hercegovinában a horvátok nem élveznek
egyenjogúságot a másik két etnikai csoporttal, ezért az egyház támogatására van szükségük.
A nemzetközi közvélemény ezt nacionalizmusnak ítéli meg, anélkül, hogy ismerné a valós
helyzetet. A horvát politikusok megpróbálják manipulálni az egyházat céljaik megvalósítására,
amelyek gyakran saját érdekeiket, nem pedig a lakosság javát szolgálják – mondta törökországi
felszólalásában Vinko Puljic bíboros, szarajevói érsek.