Nagy pápa volt, akit újra fel kell fedeznünk - ezekkel a szavakkal emlékezett meg Bertone bíboros XI. Piuszról

Jobban meg kell ismernünk Achille Ratti-t, ezt a kiváló pápát a Vatikáni Titkos Levéltár mára hozzáférhető (és eddig feltáratlan) dokumentumainak tanulmányozásával. XI. Piusz 1922. decemberében került Péter székébe, és ettől kezdve a XX. század egyik főszereplője lett. Csütörtöktől szombatig tart a Vatikánban az a nemzetközi konferencia, amelyet a Történelemtudományok Pápai Bizottsága szervezett XI. Piuszról az új levéltári források fényében.

Bertone bíboros előadásában felvázolta azt a történelmi kort, amely e fontos pápaságot meghatározta. Öt diktátor: Hitler, Mussolini, Sztálin, Franco és Salazar között kellett ügyesen egyensúlyoznia a két világháború között, nem számítva az 1929-es nagy gazdasági világválságot. A vatikáni államtitkár bámulatba ejtőnek nevezte XI. Piusz emberi és egyházi élettörténetét, ugyanakkor figyelmeztetett: nagy körültekintéssel kell felmérnünk pápaságát. Nemcsak azért, hogy jobban kitűnjön lelkipásztori gondoskodása, hanem azért is, hogy a múlt század első negyven éve vallási és társadalmi helyzetének fényében tisztázzuk 17 éves pápasága lépéseit.

XVI. Benedek pápa döntésének köszönhetően, amellyel megengedte a vatikáni levéltár Achille Ratti-ra vonatkozó forrásainak vizsgálatát, ma új eredményeket értek el a kutatásban. Bertone bíboros itt utalt XI. Piusz enciklikájára, amelyet a fajvédő törvények ellen írt, de már nem tudott közzétenni. 1939. március 10-én bekövetkezett halála miatt. Ez éppen egy nappal előzte meg nagy érdeklődéssel várt beszédét, amelyet a Lateráni Egyezmény aláírásának 10. évfordulója alkalmából mondott volna. Ahogyan arra most a nyolcvanadik évfordulós ünnepségeken is rámutattak, a szerződés aláírása XI. Piusz "egyezmény-politikájának" jelképe volt. Nem véletlenül, ugyanis a pápa egy tucat országgal kötött megállapodást, Lettországtól Németországig, Ausztriától Lengyelországig.

Realizmusát és előrelátását dicsérte, hogy konkordátumot kötött a Mussolini-rezsimmel, és így megszülethetett a Vatikáni Városállam. A hitleri rendszerrel való megállapodást is a történelmi események fényében kell értelmezni, a dokumentumokból kiindulva - jegyezte meg Bertone bíboros. Aki ezt úgy ítélte meg, hogy engedett Hitlernek, az elfelejti, hogy éppen ez a megegyezés adta meg a Szentszék számára a jogi és erkölcsi igazolást, hogy 1937-ben megszülethessen a "Mit Brennender Sorge" kezdetű enciklika. Ez a leghatározottabb és legvilágosabb vádbeszéd, amit valaha írtak a nácizmus ellen. Azzal vádolja a nácizmust, hogy szinte maga az antikrisztus, megrontja és meghamisítja az Isten által akart teremtett világ rendjét.

A vatikáni államtitkár előadásában kitért XI. Piusz úgymond "meglepő" lelkipásztori tevékenységére, amely Oroszország és a kelet felé irányult. Szólt továbbá négy enciklikájáról, amelyeket később XXIII. János pápa "csodálatos pilléreknek" nevezett. Minden történész egyetért abban, hogy ez a pápa erőteljesen kormányozta az egyházat, nyitott volt az Európán kívüli új missziók felé, fogékony volt a kultúrában felmerülő kérdések iránt, és a katolikusokat társadalmi elkötelezettségre ösztönözte. 17 éves pápaságának története jubileumokban és más neves évfordulókban is bővelkedett. Ő volt továbbá az első pápa, aki Marconi találmányának köszönhetően használta a rádió eszközét, így hangja az egész világhoz eljutott. Egyházi gondoskodásának részét képezi mindez, amelynek tanulmányozásával remélhetőleg kiemelik majd XI. Piusz pápát az igazságtalan feledés homályából - zárta gondolatait Tarcisio Bertone bíboros államtitkár a XI. Piuszról tartott nemzetközi konferencián.