Nagy pápa volt, akit újra fel kell fedeznünk - ezekkel a szavakkal emlékezett meg
Bertone bíboros XI. Piuszról
Jobban meg kell ismernünk Achille Ratti-t, ezt a kiváló pápát a Vatikáni Titkos Levéltár
mára hozzáférhető (és eddig feltáratlan) dokumentumainak tanulmányozásával. XI. Piusz
1922. decemberében került Péter székébe, és ettől kezdve a XX. század egyik főszereplője
lett. Csütörtöktől szombatig tart a Vatikánban az a nemzetközi konferencia, amelyet
a Történelemtudományok Pápai Bizottsága szervezett XI. Piuszról az új levéltári források
fényében.
Bertone bíboros előadásában felvázolta azt a történelmi kort, amely
e fontos pápaságot meghatározta. Öt diktátor: Hitler, Mussolini, Sztálin, Franco és
Salazar között kellett ügyesen egyensúlyoznia a két világháború között, nem számítva
az 1929-es nagy gazdasági világválságot. A vatikáni államtitkár bámulatba ejtőnek
nevezte XI. Piusz emberi és egyházi élettörténetét, ugyanakkor figyelmeztetett: nagy
körültekintéssel kell felmérnünk pápaságát. Nemcsak azért, hogy jobban kitűnjön lelkipásztori
gondoskodása, hanem azért is, hogy a múlt század első negyven éve vallási és társadalmi
helyzetének fényében tisztázzuk 17 éves pápasága lépéseit.
XVI. Benedek pápa
döntésének köszönhetően, amellyel megengedte a vatikáni levéltár Achille Ratti-ra
vonatkozó forrásainak vizsgálatát, ma új eredményeket értek el a kutatásban. Bertone
bíboros itt utalt XI. Piusz enciklikájára, amelyet a fajvédő törvények ellen írt,
de már nem tudott közzétenni. 1939. március 10-én bekövetkezett halála miatt. Ez éppen
egy nappal előzte meg nagy érdeklődéssel várt beszédét, amelyet a Lateráni Egyezmény
aláírásának 10. évfordulója alkalmából mondott volna. Ahogyan arra most a nyolcvanadik
évfordulós ünnepségeken is rámutattak, a szerződés aláírása XI. Piusz "egyezmény-politikájának"
jelképe volt. Nem véletlenül, ugyanis a pápa egy tucat országgal kötött megállapodást,
Lettországtól Németországig, Ausztriától Lengyelországig.
Realizmusát és előrelátását
dicsérte, hogy konkordátumot kötött a Mussolini-rezsimmel, és így megszülethetett
a Vatikáni Városállam. A hitleri rendszerrel való megállapodást is a történelmi események
fényében kell értelmezni, a dokumentumokból kiindulva - jegyezte meg Bertone bíboros.
Aki ezt úgy ítélte meg, hogy engedett Hitlernek, az elfelejti, hogy éppen ez a megegyezés
adta meg a Szentszék számára a jogi és erkölcsi igazolást, hogy 1937-ben megszülethessen
a "Mit Brennender Sorge" kezdetű enciklika. Ez a leghatározottabb és legvilágosabb
vádbeszéd, amit valaha írtak a nácizmus ellen. Azzal vádolja a nácizmust, hogy szinte
maga az antikrisztus, megrontja és meghamisítja az Isten által akart teremtett világ
rendjét.
A vatikáni államtitkár előadásában kitért XI. Piusz úgymond "meglepő"
lelkipásztori tevékenységére, amely Oroszország és a kelet felé irányult. Szólt továbbá
négy enciklikájáról, amelyeket később XXIII. János pápa "csodálatos pilléreknek" nevezett.
Minden történész egyetért abban, hogy ez a pápa erőteljesen kormányozta az egyházat,
nyitott volt az Európán kívüli új missziók felé, fogékony volt a kultúrában felmerülő
kérdések iránt, és a katolikusokat társadalmi elkötelezettségre ösztönözte. 17 éves
pápaságának története jubileumokban és más neves évfordulókban is bővelkedett. Ő volt
továbbá az első pápa, aki Marconi találmányának köszönhetően használta a rádió eszközét,
így hangja az egész világhoz eljutott. Egyházi gondoskodásának részét képezi mindez,
amelynek tanulmányozásával remélhetőleg kiemelik majd XI. Piusz pápát az igazságtalan
feledés homályából - zárta gondolatait Tarcisio Bertone bíboros államtitkár a XI.
Piuszról tartott nemzetközi konferencián.