Csak akkor ünnepelhetjük örömmel a húsvéti feltámadást, ha előtte önmegtagadást gyakorlunk
- interjú Paul Cordes bíborossal a pápa nagyböjti üzenetéről
Hamarosan belépünk Nagyböjtbe, megkezdődik a bűnbánat, a lelki megtisztulás ideje.
Mit jelent a keresztény böjt? Mi különbözteti meg más vallások gyakorlatától? A
Vatikáni Rádió megkeresésére nyilatkozott a Cor Unum Pápai Tanács elnöke XVI. Benedek
pápa üzenetéről:
- A test kultuszának világában élünk. Igaz, hogy Szent Pál
azt mondja: "Saját testét senki sem gyűlöli, hanem táplálja és gondozza..." (Ef 5,29),
tehát fontos hogy szeressük testünket. Olykor azonban túlzásba esünk. Csak Németországban
például 18 millió fogyókúrás csomagot adtak el. Mindenki tudja, hogy vissza kell szorítani
a túlzott testkultúrát. Ezért volt fontos, hogy a pápa a böjtről beszéljen. Más vallások
is a böjtöt hirdetik, ahogyan az iszlám Ramadán is, nekünk pedig föl kell fedeznünk
a böjt keresztény jelentését.
- Nem gondolja, hogy a túlzott testkultusz a
test imádásához vezet?
- De, pontosan így van. Már a rómaiak is úgy tartották:
ép testben ép lélek. Egészséges testre van tehát szükség az ép lélekhez. A testnek
tagadhatatlanul megvan a maga értéke, de ha túlzásba visszük gondozását, az kockázatos
lehet. Például minden reklám szép testeket mutat, ritkán látunk szenvedő idős embereket.
Olyannyira előtérbe kerül a test, hogy nem marad hely a léleknek, az akaratnak, a
szabadságnak. Elvont értékek ezek, de fontosak ahhoz, hogy helyesen és egészséges
módon vigyázzunk a testünkre.
- Mi különbözteti meg a keresztény böjtöt más
vallások gyakorlatától?
- Ha megnézzük a nagy vallásokat, rájövünk, hogy az
iszlám például nincs olyan kapcsolatban a teremtett világgal, mint a kereszténység.
Egy muzulmán nem képes semmi isteni fölfedezni a teremtett világban, mert Istent egy
szakadék választja el tőle. Isten a törvényen, a Sharián keresztül és nem személyesen
kerül kapcsolatba a világgal. A keresztény hívő azonban azonosul a teremtett világgal,
mert Krisztus Isten fia, aki megtestesült, emberi alakot öltött magára. Ezért tehát
magával Istennel léphetünk kapcsolatba. Krisztus a követendő példánk, aki kiment a
pusztába, ezért hát Jézus Krisztus személyét találhatjuk meg a böjtben. Természetesen
fontosak a különböző böjti módszerek, de a cél az, hogy meglássuk, Jézus Krisztus
hogyan böjtölt a pusztában: vagyis egy személy áll előttünk. Az iszlámban egy törvény,
egy távoli Isten van, a keresztények pedig a közel lévő Krisztustól tanulják el a
böjtöt. Az a lényeg, hogy megtaláljuk Krisztust, hogy teljesen átadjuk magunkat Istennek.
-
Ha önkéntesen lemondást gyakorlunk Nagyböjtben, hozzájárulhatunk az éhezés leküzdéséhez
a világban?
- A pápa elég világosan megfogalmazza ezt üzenetében. Ha én megtagadok
valami jó és hasznos dolgot a testemtől, akkor pénzt takarítok meg. Ha lemondok egy
időre a televízióról, akkor több időm marad imádkozni. Ha kitörlöm a büszkeséget a
szívemből, akkor erős vágyat érzek majd a gyónásra. Így a Nagyböjt számomra a keresztény
élet elmélyítésének ideje lesz. Üzenetében a pápa rávilágít, hogy nem elég a bőkezű
adakozás ahhoz, hogy felkészüljünk Húsvétra, Jézus Krisztus halálának és feltámadásának
megünneplésére. Csak az érezheti a feltámadás örömét, aki meghalt. Csak az ünnepelheti
örömtelien a húsvéti virrasztást és a feltámadást, aki előbb átment a halálon, vagyis
önmegtagadást végzett.