A gazdasági válság hatása a gyermekek emberi jogaira – szentszéki felszólalás az ENSZ
genfi ülésén
A gazdasági és pénzügyi válság hatása az emberi jogok egyetemes érvényesítésére –
ezzel a témával foglalkozott az ENSZ Emberjogi Tanácsának február 20-i ülése. A tanácskozáson
felszólalt Silvano Tomasi érsek, a genfi székhelyű ENSZ-hivatalok állandó szentszéki
megfigyelője. Beszédében a jelenlegi válságnak a gyermekek jogaira tett hatására összpontosított.
Kiemelte, hogy a válságot a pénzügyi és gazdasági rendszer egyes szereplőinek
problematikus viselkedése okozta. Az ő felelősségük tehát a jelenlegi helyzet kialakulása,
azonban a válság okai mélyebbek: gazdasági, jogi és kulturális vonatkozásai is vannak
– mutatott rá Tomasi érsek. Idézett XI. Piusz Quadragesimo Anno k. enciklikájából,
amelyben az 1929-es gazdasági válságról elmélkedett. XI. Piusz hangsúlyozta, hogy
a szabadverseny önmagát tette tönkre azáltal, hogy egyedüli kritériumként a haszonra
alapozott.
Az etikai alap hiánya okozta a jelenlegi válságot az alacsony,
közepes vagy magas bevétellel rendelkező országokban egyaránt. A szentszéki delegáció
az etikai megközelítés szükségességére hívta fel a figyelmet a piac, a civil társadalom
és az állam közötti pozitív partnerkapcsolat megteremtése érdekében. Tomasi érsek
ezután rávilágított a válságnak a fejlődő országokra gyakorolt drámai következményeire:
2008-ban 130 millió ember kényszerült a szegénység kategóriájába, az előrejelzések
szerint 2009-re újabb 53 millió embernek kell majd napi két dollárból fedeznie megélhetését.
Veszélybe kerül a 2015-re kitűzött Millenniumi Célkitűzések megvalósítása. A gazdasági
nehézségek miatt erősen növekedik majd a gyermekhalandóság aránya a szegény országokban.
Az alacsony bevételű országok határozottan függnek a nemzetközi segélyektől
és a külföldön dolgozók hazaküldött anyagi támogatásától. Előreláthatóan a következő
hónapokban mindkét pénzügyi támogatás jelentősen csökkenni fog – figyelmeztetett a
szentszéki megfigyelő. Emiatt az érintett személyek egészséghez, oktatáshoz és élelmiszerhez
való jogai sérülni fognak. Az oktatási, egészségügyi és élelmezési programok sikeres
megvalósítása a segélyek hiányában kétségessé válik. A gyermekek oktatáshoz való jogának
megvonása kétszeresen negatív következményekkel jár. Egyrészt megakadályozzuk a gyermekeket
tehetségük kibontakoztatásában, amelyet a közjó javára fordíthatnának. Másrészt a
hosszútávú gazdasági nehézségek feltételeit alapozzuk meg. A mai alacsonyabb oktatási
befektetés a jövőben alacsonyabb gazdasági növekedéshez vezet. A gyermekek szegényes
táplálkozása alacsonyabb várható élettartamot eredményez, növelve a gyermek és felnőtt
halálozási arányt. Ennek negatív gazdasági következményei túllépnek a személyes dimenzión
és hatással vannak az egész társadalomra.
Silvano Tomasi érsek, szentszéki
megfigyelő beszéde végén felhívta a figyelmet a válság egy másik negatív következményére.
A súlyos gazdasági nehézségek idején a kormányok hatalmának növekedésével a demokráciát
sértő intézkedésekre is sor kerülhet. A Szentszék ennek elkerülését kérte, hiszen
ez az alapvető emberi jogokra súlyos veszélyt jelentene. Az érsek kiemelte, hogy szükség
van a szolidaritás iránti megújult elkötelezettségre. Egységes nemzetközi cselekvés
mozdítsa elő és védelmezze az emberi jogokat. Fontos etikai alapokra helyezni a pénzügyi
és gazdasági tevékenységet, amely prioritást biztosít a személyeknek, termelékenységüknek
és jogaiknak a kapzsisággal szemben, amely a kizárólagos haszonra összpontosít.