„A múlt nehézségei nem tarthatnak vissza attól, hogy baráti kezet nyújtsunk egymásnak”
– mondta Benedek pápa az amerikai zsidószervezetek képviselőinek
A csütörtök délelőtti fogadáson a Szentatya köszöntötte a csoport vezetőit, Arthur
Schneier-t, a New York-i Park East zsinagóga főrabbiját, és Alan Solow rabbit, a szervezet
elnökét, majd ismételten leszögezte: visszavonhatatlan az antiszemitizmus elutasítása.
Azt is bejelentette, hogy készül izraeli látogatására. Alan Solow rabbi az izraeli
vezetők nevében is örömmel üdvözölte a hírt, hozzátéve, hogy a Szentföld mindkét vallás
számára óriási jelentőséggel bír.
„Elfogadhatatlan és tűrhetetlen a Shoah
rettenetes bűntényének elfeledése vagy méreteinek csökkentése” – hangzott XVI. Benedek
erőteljes figyelmeztetése. Az egyház visszavonhatatlanul elkötelezte magát, hogy elutasítsa
az antiszemitizmus minden formáját és továbbra is törekedjen a jó és tartós kapcsolatok
kiépítésére a zsidósággal. A Szentatya beszéde jelentős részét a Holokauszt tragédiájának
szentelte. A Shoahban megnyilvánuló gyűlölet férfiak, nők és gyermekek iránt, bűntény
volt Isten és az emberiség ellen. Legyen ez figyelmeztetés mindenki számára, különös
tekintettel azokra, akik a Szentírás hagyományát követik, miszerint minden ember Isten
képére és hasonlatosságára lett teremtve. Történelmünknek ezt a fejezetét soha nem
feledhetjük el – hangoztatta a pápa. Az emlékezés figyelmeztetés a jövőt illetően.
Kiengesztelődésre
serkent és arra késztet, hogy megakadályozzuk hasonló katasztrófák megismétlődését
az emberi családban. A pápa imádkozik azért, hogy a Shoah borzasztó bűntényének emlékezete
megerősítse a sebek begyógyítására irányuló eltökélt szándékot. Ezek a sebek túl sokáig
megnehezítették a keresztény-zsidó kapcsolatokat. Benedek pápa emlékeztetett a New
York-i illetve kölni zsinagógában tett látogatására. Utalt arra is, hogy 2006 májusában
felkereste az Auschwitz-Birkenau-i koncentrációs tábort. Azon a borzalmas helyen arra
gondolt, hogy a megszámlálhatatlan fogolynak nem volt más támasza, mint atyáik Istenébe
vetett hite, amelyben mi, keresztények is osztozunk. Az egész emberiség mély szégyent
érez azért a kegyetlen brutalitásért, amely a haláltáborokban a zsidó népet sújtotta.
A Szentatya bejelentette, hogy készül Izraelbe, arra a földre, amely szent
mind a keresztények, mind a zsidók számára, mivel mindkét vallás ott gyökerezik. A
kereszténység kezdeteitől fogva önazonosságunk és életünk minden szempontja szorosan
kapcsolódott a zsidósághoz. Az egyház és a zsidóság kétezer éves kapcsolataiban voltak
fájdalmas időszakok is. A múlt azonban nem akadályozhatja meg, hogy megerősítsük a
két vallás követői közötti barátságot. A pápa megjegyezte, hogy a Nostra Aetate k.
zsinati nyilatkozat mérföldkövet jelentett a kiengesztelődés útján. Emlékeztetett
II. János Pálnak a jeruzsálemi Siratófalnál tett látogatására, és imájára, amelyben
bocsánatot kért Istentől a múlt bűneiért és elkötelezte magát a szövetség népével
való hiteles barátságra.
Arthur Schneier, a bécsi születésű főrabbi, aki Budapesten
vészelte át a Holokausztot, a pápához intézett beszédében hangsúlyozta, hogy ez a
mostani találkozó a kölcsönös megértést szolgálja, különösen ezekben a „fájdalmas
és nehéz” napokban, a Szent X. Piusz Testvériség egy negacionista püspökének kijelentéseit
követően. Köszönetét fejezte ki Benedek pápának, hogy megértette a zsidóság fájdalmát
és aggodalmát, hirdetve vitathatatlan szolidaritását a zsidó néppel, elítélve a Holokauszt
bárminemű tagadását. XVI. Benedek pápa személyes elkötelezettsége, csakúgy, mint annak
idején II. János Pálé, a világ minden részén buzdítást jelent a katolikusok és zsidók
közötti kapcsolatok további megerősítésére – tette hozzá Arthur Schneier New York-i
főrabbi.