„A múlt nehézségei nem tarthatnak vissza attól, hogy baráti kezet nyújtsunk egymásnak” – mondta Benedek pápa az amerikai zsidószervezetek képviselőinek

A csütörtök délelőtti fogadáson a Szentatya köszöntötte a csoport vezetőit, Arthur Schneier-t, a New York-i Park East zsinagóga főrabbiját, és Alan Solow rabbit, a szervezet elnökét, majd ismételten leszögezte: visszavonhatatlan az antiszemitizmus elutasítása. Azt is bejelentette, hogy készül izraeli látogatására. Alan Solow rabbi az izraeli vezetők nevében is örömmel üdvözölte a hírt, hozzátéve, hogy a Szentföld mindkét vallás számára óriási jelentőséggel bír.

„Elfogadhatatlan és tűrhetetlen a Shoah rettenetes bűntényének elfeledése vagy méreteinek csökkentése” – hangzott XVI. Benedek erőteljes figyelmeztetése. Az egyház visszavonhatatlanul elkötelezte magát, hogy elutasítsa az antiszemitizmus minden formáját és továbbra is törekedjen a jó és tartós kapcsolatok kiépítésére a zsidósággal. A Szentatya beszéde jelentős részét a Holokauszt tragédiájának szentelte. A Shoahban megnyilvánuló gyűlölet férfiak, nők és gyermekek iránt, bűntény volt Isten és az emberiség ellen. Legyen ez figyelmeztetés mindenki számára, különös tekintettel azokra, akik a Szentírás hagyományát követik, miszerint minden ember Isten képére és hasonlatosságára lett teremtve. Történelmünknek ezt a fejezetét soha nem feledhetjük el – hangoztatta a pápa. Az emlékezés figyelmeztetés a jövőt illetően.

Kiengesztelődésre serkent és arra késztet, hogy megakadályozzuk hasonló katasztrófák megismétlődését az emberi családban. A pápa imádkozik azért, hogy a Shoah borzasztó bűntényének emlékezete megerősítse a sebek begyógyítására irányuló eltökélt szándékot. Ezek a sebek túl sokáig megnehezítették a keresztény-zsidó kapcsolatokat. Benedek pápa emlékeztetett a New York-i illetve kölni zsinagógában tett látogatására. Utalt arra is, hogy 2006 májusában felkereste az Auschwitz-Birkenau-i koncentrációs tábort. Azon a borzalmas helyen arra gondolt, hogy a megszámlálhatatlan fogolynak nem volt más támasza, mint atyáik Istenébe vetett hite, amelyben mi, keresztények is osztozunk. Az egész emberiség mély szégyent érez azért a kegyetlen brutalitásért, amely a haláltáborokban a zsidó népet sújtotta.

A Szentatya bejelentette, hogy készül Izraelbe, arra a földre, amely szent mind a keresztények, mind a zsidók számára, mivel mindkét vallás ott gyökerezik. A kereszténység kezdeteitől fogva önazonosságunk és életünk minden szempontja szorosan kapcsolódott a zsidósághoz. Az egyház és a zsidóság kétezer éves kapcsolataiban voltak fájdalmas időszakok is. A múlt azonban nem akadályozhatja meg, hogy megerősítsük a két vallás követői közötti barátságot. A pápa megjegyezte, hogy a Nostra Aetate k. zsinati nyilatkozat mérföldkövet jelentett a kiengesztelődés útján. Emlékeztetett II. János Pálnak a jeruzsálemi Siratófalnál tett látogatására, és imájára, amelyben bocsánatot kért Istentől a múlt bűneiért és elkötelezte magát a szövetség népével való hiteles barátságra.

Arthur Schneier, a bécsi születésű főrabbi, aki Budapesten vészelte át a Holokausztot, a pápához intézett beszédében hangsúlyozta, hogy ez a mostani találkozó a kölcsönös megértést szolgálja, különösen ezekben a „fájdalmas és nehéz” napokban, a Szent X. Piusz Testvériség egy negacionista püspökének kijelentéseit követően. Köszönetét fejezte ki Benedek pápának, hogy megértette a zsidóság fájdalmát és aggodalmát, hirdetve vitathatatlan szolidaritását a zsidó néppel, elítélve a Holokauszt bárminemű tagadását. XVI. Benedek pápa személyes elkötelezettsége, csakúgy, mint annak idején II. János Pálé, a világ minden részén buzdítást jelent a katolikusok és zsidók közötti kapcsolatok további megerősítésére – tette hozzá Arthur Schneier New York-i főrabbi.