A hit, remény és a szeretet nyitja meg előttünk a paradicsom kapuját – XVI. Benedek pápa ketekézise a szerdai audiencia alkalmából

A Szentatya szerdán délelőtt a VI. Pál teremben tartotta meg az általános kihallgatást. A 8 ezer zarándok sokaságában ezúttal magyarok is voltak, akiket a pápa saját nyelvükön szólított meg. A Budapestről, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskoláról és Munkácsról érkezett magyar ajkú híveknek a pápa ezt a jókívánságát fejezte ki: „Római utatok segítsen abban, hogy növekedjetek a hitben. Ehhez kérem a jó Isten áldását Rátok és családjaitokra. Dicsértessék a Jézus Krisztus.”

A lengyel hívekhez szólva a pápa köszöntött minden beteg és szenvedő embert azokkal együtt, akik gondoskodnak róluk. Az egyház ugyanis a Lourdes-i Boldogságos Szűz ünnepén, február 11-én tartja a betegek világnapját. A pápa a szenvedés keresztjét hordozó betegeket a Szeplőtelen Szűzanya oltalmába ajánlotta és szívből megáldotta őket. Az általános kihallgatáson jelen volt több bíboros is, köztük a francia Philippe Barbarin, az amerikai Justin Rigali és a római kúrián szolgáló spanyol Canizares és az olasz Antonelli bíborosok.

Ezen a szerdán a pápa a Szent Pál apostol alakjának és tanításának szentelt 20 részből álló ciklus után új katekézis sorozatot kezdett. A keleten és nyugaton egyaránt tisztelt nagy keresztény író, Klimakosz Szent János alakját mutatta be. János 575 körül született és 16 éves korában szerzetes életet kezdett a Sínai hegyen. 20 éves kora körül remeteségbe vonult, ám a magány nem akadályozta meg abban, hogy találkozzon a lelki vezetését igénylőkkel és olykor ellátogatott néhány alexandriai monostorba is.

János a „Paradicsom létrája” c. művével vált ismertté, amelyben leírja, hogy a szeretetben tökéletessé váló hívő miként mond le a világról. A mű tanúsága szerint ez egy harminc létrafokból álló hosszú út, melynek minden egyes foka a következő fokkal válik egyre teljesebbé. A tökéletesség útja további három szakaszra osztható: az első a lemondás a világról és visszatérés az evangéliumi gyermekkorba. A második szakaszt a szenvedélyekkel való lelki küzdelem jellemzi, a harmadik szakasz pedig a keresztény tökéletesség elérése, amely a létra újabb 7 fokán keresztül válik teljessé. A létra utolsó fokát a „Lélekben való józan mámor” alkotja, a hit, remény és főként a szeretet szentháromságos erényeiben.

A Szentatya katekézisében végül arra a kérdésre keresett választ, hogy egy 1400 évvel ezelőtt élt remete lelki útmutatásai a létra fokain keresztül jelentenek-e még valamit a mai emberek számára? Klimakosz Szent János talán időben kétségkívül nagyon távolinak tűnik, ám ma is időszerűek gondolatai minden olyan megkeresztelt számára, aki alázattal szeretné végigjárni a hitélet útját. Ez az út nyitva áll nemcsak a hit hősei előtt, hanem Isten minden olyan mai keresztényt megajándékoz vele, aki nem gondolja gőgösen magáról, hogy jobb, mint a középkor emberei voltak. A keresztény ember zarándokútja akkor valósul meg teljességében, ha mindig a hit, remény és a szeretet ösvényén jár. Ezeken az erényeken – ezeken a létrafokokon keresztül – nyílik meg az emberi szív az isteni Mester előtt, hogy tőle tanulja meg a jóságot és a szeretetet és ezeken keresztül jusson el az igazi életre.