A 2009-es esztendőben a Szentatya szívében Afrika fontos helyet foglal el: P. Federico
Lombardi, szentszéki szóvivő méltatja XVI. Benedek 2008-as pápai szolgálatát
Federico Lombardi jezsuita atya (a Vatikáni Rádió főigazgatója) rádiónknak adott interjúban
összegezte a Szentatya ezévi apostoli tevékenységét.
P. Lombardi: A pápai
szolgálatban tökéletesen megvalósult a keresztény hit hirdetésének irányvonala, mégpedig
a rendkívül színvonalas tanításon, valamint a ma és a holnap emberének javát szolgáló
lényeges értékek védelmén keresztül. A pápa szemlélete pozitív, nem tétovázó, nagy
nemzetközi utazásai is erről tanúskodnak.
VR: Milyen képek villannak fel bennünk,
amikor az Egyesült Államokban, az ENSZ-nél, Sydneyben és Lourdes-ban tett látogatására
gondolunk?
P. Lombardi: A Ground Zero-nál mondott imádsága érintette meg leginkább
az amerikaiak szívét, de természetesen nagy visszhangra talált az ENSZ közgyűlés előtt
elhangzott beszéde is. Az Ifjúsági Világtalálkozóval kapcsolatban felejthetetlen az
a kép, amint a Pápa eszmeileg magához öleli a világ minden tájáról érkezett fiatalokat.
Franciaországban is pozitív módon gyakorolta tanítói hivatalát, amelyet nagy figyelemmel
fogadott nemcsak az egyház, hanem a kultúra világa is.
VR: A 2008-as év biztosan
fontos fejlődést hozott ökumenikus téren és az iszlámmal folytatott párbeszédben is.
P. Lombardi: Ökumenikus téren a legnagyobb benyomást I. Bartolomeosznak a
római püspöki szinóduson elhangzott beszéde jelentette. A konstantinápolyi ökumenikus
pátriárka nyomatékosan hangsúlyozta, hogy az ortodox hagyományban mennyire mély az
Isten Igéje iránti szeretet. Nincs a világon semmi, ami annyira eggyé forrasztana
bennünket, mint ez a közös zarándokút hitünk gyökerei felé. Az iszlámmal való kapcsolatokban
bizonyára a legfontosabb mozzanat a nemrég lezajlott katolikus-muzulmán fórum volt.
E találkozó zárónyilatkozata tanúsítja, hogy nyitott és korrekt módon tanácskoztak
az emberi jogok, a vallás-szabadság egyes szempontjairól, amelyek létkérdést jelentenek
a muzulmánokkal folytatott párbeszédben.
VR: A Szentatya hogyan értékeli a
most zajló Szent Pál évet?
P. Lombardi: A Szent Pál-év ugyan nincs eléggé
jelen a köztudatban, ám az egyház élete számára igen fontos. Erről tanúskodik az is,
hogy a pápa a szerdai általános audienciák alkalmával Szent Pál tanítását elemzi,
bemutatva teológiai kultúrájának és spiritualitásának távlatait. Ez is egy útja annak,
hogy a keresztény nép felismerje missziós hivatását és vágyakozzon arra, hogy maga
is tovább adja az ősöktől kapott hit nagy ajándékát. A Pál apostol alakjának szentelt
év az ökumenikus szempontból is fontos: érdekes, hogy pl. az ortodoxok is lelkipásztori
szolgálatuk középpontjába helyezték ezt az évet.
VR: A 2008-as év legfontosabb
egyházi eseménye kétségkívül az Isten Igéjével foglalkozó októberi püspöki szinódus
volt.
P. Lombardi: A mostani szinódus rendkívül szerencsés eseménynek bizonyult.
A főpásztorok között igen kedélyes volt a légkör és ez rendkívül fontos, mivel annak
a jele, hogy a változatos kulturális és kritikai környezet ellenére az egyház mint
közösség a szent szövegek értelmezésében azonos álláspontot képvisel, azaz Isten Szavára
úgy tekint, mint a keresztény élet alapjára és táplálékára. A pápa mindehhez lényegesen
hozzájárult a Jézusról szól könyvével, amely a Szentírás teológiai-spirituális olvasatának
példaadó könyve, amint mintája annak is, hogy a pápa személyes értelmezését miként
közölje másokkal is.
VR: XVI. Benedek pápa több alkalommal nagy figyelmet
szentelt a világot sújtó gazdasági válságnak. Mielőtt társadalmi enciklikáját közzé
tenné, a pápa újból és újból kijelenti, hogy a gazdasági kapcsolatok középpontjában
az emberi személynek kell állnia.
P. Lombardi: Ez természetesen igaz. Hívők
és nem hívők egyetértenek abban, hogy a gazdasági válság forrásánál etikai kérdések
húzódnak meg. Nagy árat fizetünk amiatt, hogy a pénzkeresés dinamizmusa elszakadt
a gazdasági termeléstől és a tényleges munkától. A pápa többször érintette ezt a kérdést
és nemcsak azért teszi ezt, mert valamiképpen osztozni szeretne a válság által oly
súlyosan érintett sok-sok ember szenvedésében és nehézségeiben. Egyben figyelmeztet
is arra, hogy a válságból való kiutat csak az emberhez méltóbb és szilárdabb gazdaság
megteremtése jelentheti, a jogos, méltányos és szolidáris fejlődés építésén keresztül.
VR: A világ egyes részein újra fellángolt a keresztények elleni erőszak. XVI.
Benedek pápa az indiai Orissa államban történt vérengzések során nem egyszer hangja
lett azoknak, akiknek nincs hangjuk.
P. Lombardi: Igen, főként Indiában, de
bizonyos mértékig Közel-Keleten is tapasztaljuk a szélsőséges magatartások terjedését,
amelyek elvitatják a mások hite és meggyőződése iránti tiszteletet, kiszorítják a
társadalomból, sőt erőszakot alkalmaznak azokkal szemben, akik más hitet vallanak.
A probléma rendkívül súlyos. A hívő emberek számára óriási tragédia az, hogy Isten
és a vallás nevében követnek el erőszakos tetteket, ahelyett, hogy a vallások elősegítenék
a harmóniát az emberek között és a béke megteremtését a világban. Ezen a területen
rendkívül határozottnak kell lennünk és minden eszközzel az egyetértésen kell fáradoznunk.
VR: A 2009-es év immár a küszöbön áll: tudjuk, hogy a pápa készül a Szentföldre,
de még ezt megelőzően márciusban Afrikába látogat.
P. Lombardi: Nyilvánvaló,
hogy körültekintőnek kell lennünk a Szentatya jövő évi programját illetően, mert a
problémák nem hiányoznak. Egy dolog azonban biztos: mégpedig az, hogy a pápa különös
figyelemmel követi Afrika sorsát. A földrész nagyon sok népének óriási szenvedéseket
kell elviselnie: félelmetes az öldöklés, a szegénység és az éhínség. Mit tehetünk
annak érdekében, hogy ez a végsőkig kiélezett drámai helyzet megváltozzon, hogy ez
a potenciálisan erős, óriási gazdasági és főként emberi erőforrásokkal rendelkező
földrész végre maga is hozzájárulhasson az emberiség és az egyház jelenének és jövőjének
építéséhez? Viseljünk mindannyian szívünkön a most kezdődő évben Afrika sorsát. A
pápa elkötelezett magatartása például szolgálhat mindenki számára.