A pápa békevilágnapi üzenete első 7 pontjának ismertetése

XVI. Benedek mindenekelőtt emlékeztet tiszteletre méltó előde 1993-as béke világnapi üzenetére. Ebben II. János Pál pápa hangsúlyozta, hogy a számos népet sújtó szegénység negatív hatással van a világ békéjére. A szegénység gyakran elősegíti, vagy még súlyosabbá teszi a fegyveres konfliktusokat. A gazdagok és szegények közötti egyenlőtlenség még a gazdaságilag fejlett nemzetekben is egyre nyilvánvalóbbá válik. Olyan problémáról van szó, amellyel az emberiség lelkiismeretének szembe kell néznie, mivel sokan vannak azok, akik nem emberhez méltó körülmények között élnek. Ez pedig akadályozza a nemzetközi közösség valódi és harmonikus fejlődését – írta 1993-ban II. János Pál pápa.

A szegénység elleni küzdelem egyben azt is jelenti, hogy figyelemmel kísérjük a globalizáció összetett jelenségét, felhasználva a gazdasági szakértők, szociológusok kutatásainak eredményeit is – állapítja meg üzenetében XVI. Benedek. A globalizáció spirituális és erkölcsi szempontjaira hívja fel a figyelmet, hangsúlyozva, hogy minden ember ugyanannak az isteni tervnek a részese.
Nemcsak anyagi szegénység létezik, hanem például a gazdag társadalmakban tapasztalható a kitaszítottság jelensége, az erkölcsi és spirituális szegénység is. A szegénység minden formája abban gyökerezik, hogy nem tartják tiszteletben az emberi személy transzcendens méltóságát.
A pápa levelében ezután a szegénység kérdését a következő öt szempont szerint vizsgálja meg.

A szegénység okaként gyakran a demográfiai fejlődést jelölik meg, ezért születéscsökkentő kampányokat szerveznek nemzetközi szinten. Olyan módszereket is felhasználnak, amelyek nem tartják tiszteletben a nők méltóságát, sem a szülőknek azt a jogát, hogy felelősen meghatározzák gyermekeik számát, sőt még az élethez való jogot sem tisztelik. Meg nem született gyermekek millióit ölik meg a szegénység elleni harc nevében. A valóságban azonban a legszegényebb emberi lények kiirtásáról van szó. 1981-ben a világ lakosságának mintegy 40%-a élt az abszolút szegénységi küszöb alatt, míg mára ez a százalék lényegében felére csökkent. Olyan népek is leküzdötték a szegénységet, amelyeket jelentős népszaporulat jellemez.

A pápa második helyen az aggasztó járványos betegségeket említi, mint a malária, a tuberkolózis és az AIDS, amelyek világszerte elterjedtek. Különösen nehéz az AIDS elleni küzdelem, ha nem néznek szembe azokkal az erkölcsi problémákkal, amelyek összefüggnek a HIV-vírus terjedésével. A szegény népek rendelkezésére kell bocsátani a megfelelő gyógyszereket és terápiákat, mindenkinek biztosítva az alapvető egészségügyi ellátást.
A pápa üzenetében ezután, harmadik szempontként a gyermekek szegénységének témáját érinti. Amikor a családot szegénység sújtja, a gyermekeket éri a legnagyobb sérülés. Ezért fontos az anyák ellátása, az oktatás, a védőoltások, a gyógykezelés, az ivóvíz biztosítása, általában véve a család védelme.

Ugyancsak erkölcsi összefüggés áll fenn a leszerelés és a fejlődés között – szögezi le negyedik szempontként békevilágnapi üzenetében XVI. Benedek. Aggodalomra ad okot a katonai kiadások jelenlegi szintje. A jelentős anyagi és emberi erőforrásokat, amelyeket fegyverkezésre fordítanak, a népek haladását támogató projektektől vonják el. Ez akadályozza a nemzetközi közösséget abban, hogy megvalósítsa a fejlődésre vonatkozó célkitűzéseit, továbbá elmaradottságot, feszültséget, konfliktusokat okoz.

Végül a szegénység elleni küzdelem ötödik területe a jelenlegi élelmezési válságot érinti. Ez azzal a veszéllyel fenyeget, hogy egyes népek még az alapszükségleteket sem tudják kielégíteni. A válságot nem annyira az élelem hiánya, mint inkább a spekuláció jelensége okozza – mutat rá üzenetében a Szentatya.

A rosszultápláltság súlyos pszicho-fizikai károkat is okozhat, ami tovább növeli az egyenlőtlenséget, erőszakot váltva ki az érintett lakosságok részéről. A szegények és gazdagok közötti szakadék növekedését részben a technológiai fejlődés váltja ki, másrészt az ipari termékek árainak rugalmassága. Ezek ugyanis sokkal gyorsabban növekednek, mint a mezőgazdasági termékek ára illetve azoké a nyersanyagoké, amelyek gyakran a szegény országok tulajdonaiban vannak. Ez okozza, hogy a legszegényebb országok lakosságának nagy részét kettős csapás sújtja: egyrészt a rendkívül alacsony bérek, másrészt a nagyon magas árak – fejti ki a 2009-es béke világnapi üzenetében XVI. Benedek pápa.