A pápa tanúságtétele a laicitásról: bemutatták a Názáreti Jézus orosz nyelvű fordítását

Egy világi könyvkiadó (az Azbuka) vállalkozott arra, hogy megjelentesse Joseph Ratzinger könyvét orosz nyelven a Názáreti Jézusról. A kötetet kedden mutatták be Moszkvában (Lélek Kulturális Intézet és Könyvtár). Paolo Pezzi, a moszkvai Istenanya egyházmegye katolikus érseke felszólalásában laikus tanúságtételnek nevezte a pápa könyvét.

Laikus, a szó eredeti értelmében, vagyis hogy írója az olvasó, a nép (laòs) szintjére helyezi magát. Nem kéri, hogy egyetértsen vele, nem a "magasból" nyilatkozik, hanem alázatosan és egyben bátran az emberi ész és szív elé tárja gondolatait. Bárki ellentmondhat neki - hiszen nem pápai tanításként írja -, csupán azt kéri, hogy annyi rokonszenvet előlegezzenek meg neki, amennyi a megértéshez szükséges. Ez maga a keresztény tanúságtétel, amely Krisztust hirdeti mindenkinek, nem törődve a világ ítéletével.

Miért éppen a Názáreti Jézusról írt könyvet Benedek pápa? - teszi föl a kérdést a moszkvai érsek. Azért, mert meg van róla győződve, hogy a mai kor embere - hívő vagy ateista - félő, hogy szem elől veszti az egyetlen dolgot, ami kétezer éve igazán érdekessé teszi a kereszténységet mindenki számára: és ez a valami nem más, mint Jézus. A történeti-kritikai módszer Jézusa, az evangéliumok Jézusa, Isten Fia.

A XX. században heves vita folyt a teológusok között, hogy melyik az "igazi" Jézus? Az erkölcstanító, a forradalmár, az apokaliptikus próféta? Sok ellentmondó elmélet született, amelyek nagy zűrzavart okoztak. Egy dolog azonban közös bennük: valamennyien kételkednek az evangélium megbízhatóságában. Ratzinger pápa leszögezi: úgy tűnik, hogy igen keveset tudunk biztosan Jézusról, és csak az istenségébe vetett hit alakította ki később a róla alkotott képet. Ez a benyomás időközben mélyen áthatotta a keresztény köztudatot. A helyzet azért drámai a hit számára, mert bizonytalanná teszi egyetlen hiteles vonatkozási pontját: a bensőséges barátságot Jézussal, amitől minden függ, s ami félő, hogy a semmibe vész. A pápa azonban már az előszóban kijelenti: "Én bízom az evangéliumokban (...) Megkíséreltem bemutatni az evangéliumi Jézust, mint a valódi, a történelmi Jézust". A könyvet olvasva szinte kézzel foghatóvá válik a szerző szeretete Jézus iránt.

Ratzinger pápa, korunk igen művelt, európai tudósa nagyon jól ismeri a hit és a tudomány találkozásának konfliktusait. Ebből a nehéz küzdelemből azonban megerősödve jött ki, gazdagodva hitének okaiban, és ezt akarja megosztani velünk. A hit nem fél a tudománytól, ez a könyv másik nagy üzenete - mondta még a Názáreti Jézus moszkvai bemutatóján Paolo Pezzi érsek. Persze fennáll a lehetősége annak, hogy ne higgyük el, amit az evangéliumok írnak. A tudomány sosem lesz képes önmagától hitet előállítani, ezt a pápa jól tudja. És ebben rejlik a könyv kihívása: nemcsak hogy a tudomány nem képes megcáfolni az evangéliumokból kirajzolódó Jézus képet, de ez a kép több mint kétszáz éves aprólékos, tudományos szövegvizsgálat ellenére megállja a helyét, és végeredményben máig a legértelmesebb, legmeggyőzőbb.