2008-12-01 11:27:08

„A rendszerváltás a lelkes újrakezdés időszaka volt mind az egyházi, mind a társadalmi életben” – interjú Angelo Acerbi érsekkel


November 25-én és 26-án a szentszéki magyar nagykövetség szervezésében emlékmisét és napot tartottak Antall József miniszterelnök tiszteletére, halálának 15. évfordulója alkalmából. Az emlékesten Angelo Acerbi érsek mondott bevezetőt, vezette be, aki az Antall kormány idején képviselte a Szentszéket apostoli nunciusként Magyarországon. Acerbi érsekkel a Vatikáni Szent Márta házban készítettünk beszélgetést.

RealAudioMP3

Vatikáni Rádió: Érsek úr, a kommunista rezsimek bukása után Ön volt az első magyarországi apostoli nuncius. Több mint négy évtized után a Szentszék és az immár szabad Magyar Köztársaság diplomáciai kapcsolatot létesítettek egymással. Valóban nagy változásokról volt szó, amelyekben fontos része volt a szentszéki tevékenységnek is, különös tekintettel II. János Pál pápára. Ön hogyan élte meg az említett történelmi időszakot?

Angelo Acerbi érsek: Minden bizonnyal nehéz, de ugyanakkor lelkesítő időszak volt a magyar nemzet számára. Nekem is nagy újdonságot jelentett, de bizonyos értelemben újrakezdést is. Ahogyan említette, elődöm, Angelo Rotta nunciust a kommunisták 1945-ben kiűzték. Én 45 évvel később, 1990. júniusában érkeztem Budapestre. Akkor még székhelye sem volt a nunciatúrának. Az egész országot az újjáéledés jellemezte. Nemcsak a társadalmat és az államot, hanem az egyházat is. Nem mintha halott lett volna, de a kommunizmusban a tél évszakát élte. A változás után kezdett új életre ébredni teljes szabadságban intézményeiben is, tehát mindenki számára lelkesítő időszak volt.

Vatikáni Rádió: Csaknem 20 év telt el a berlini fal leomlása óta. Mennyire váltak valóra a kezdeti remények?

Angelo Acerbi érsek: A Magyarországról érkező hírek szerint bizonyos célok megvalósultak, másrészt tapasztalható egyfajta elégedetlenség. Mindenekelőtt szociális-gazdasági téren. Ugyanakkor Magyarország teljes jogú tagként csatlakozott az Európai Unióhoz, a NATO-hoz. Részt vesz a nyugati életben, amelynek mindig is részét alkotta születésétől kezdve. A nemzet kialakulásának hajnalán az első király, Szent István a nyugatot választotta. Nem Bizánchoz, hanem Rómához csatlakozott. Ez volt tehát Magyarország rendeltetése, amelyet erőszakkal félbeszakított a kommunista invázió. Ebben az értelemben az elmúlt időszakban, úgy gondolom, megvalósult az eszmei cél. Gazdasági és szociális értelemben az egész világon problémák vannak, jelenleg globális nehézségekkel nézünk szembe. A változásban nem találta meg mindenki a helyét, egyesek elszegényedtek, természetesen voltak, akik meggazdagodtak. Ami az egyházat illeti, számos szép eredményről szólhatunk, annak ellenére, hogy vannak nehézségek, amelyek közösek egész Európában. Ilyen például a szekularizáció, bizonyos eltávolodás a vallástól, amely pedig alapja volt minden európai népnek. Magyarország, gazdag vallási örökségével – leszámítva a kommunizmus éveit – reméljük, hogy hozzájárul azoknak a népeknek a gazdagodásához is, amelyek kevésbé ragaszkodtak vallási hagyományaikhoz. Magyarországon a püspöki kar folyamatos munkát végez, Erdő Péter bíboros, prímás biztos vezetésével.

Vatikáni Rádió: Érsek úr, Ön, mint apostoli nuncius a világ számos országát bejárta. Mit tudott a magyar népről, mielőtt megkezdte volna az országban szentszéki szolgálatát?

Angelo Acerbi érsek: Ismert Magyarország történelme, zenei kultúrája, valamint különösen emlékezetes az 1938-as Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus, amelyen részt vett a későbbi pápa, XII. Piusz. Ez az esemény a magyarok vallásosságának nagy erejű megnyilvánulása volt. Vannak, akik még emlékeznek rá. Ami személyes kapcsolataimat illeti, jó barátom volt Kada nuncius, akivel együtt tanultam a Pápai Akadémián, később találkoztunk Latin-Amerikában is.

Vatikáni Rádió: Érsek úr, mi volt a római konferencia üzenete napjaink számára?

Angelo Acerbi érsek: A konferencia központi témája a keresztény-demokrata gondolat csírája volt Antall József idején. A történelmi események között fontos volt, hogy Magyarország kilépett a szocialista „közös piacból”, a KGST-ből, valamint a Varsói Szerződésből. Én azonban inkább a személyes emlékeimet idézném fel, amelyek Antall József miniszterelnökhöz fűznek. Keresztény halála ma is élénken él bennem. Hároméves miniszterelnökségének fontos eseményei közül kiemelném Mindszenty bíboros földi maradványainak győzedelmes hazatérését és II. János Pál pápa ötnapos magyarországi apostoli látogatását 1991-ben. Ezek mély nyomot hagytak az ország katolikusainak életében, de az evangélikusok és a reformátusok körében is.

Vatikáni Rádió: Érsek úr, az előbb említette Isten szolgája, Mindszenty József bíboros, hercegprímás nevét. December 26-án lesz 60 éve, hogy bebörtönözték és megindították ellene a koholt vádak perét.

Angelo Acerbi: Abban az időben fiatal papként Rómában szolgáltam. Emlékszem arra a hatalmas tömegre, amely a Szent Péter téren nyilvánította ki szolidaritását Mindszenty bíboros hősies alakjával. Emlékszem, azokra a visszaélésekre, amelyeket azokban a nehéz időkben, a hidegháború idején a vasfüggönyön túl Mindszenty bíboros ellen követtek el. Emlékszem arra a magasztos szertartásra, amelyet földi maradványainak hazatérésekor mutattak be Esztergomban a székesegyház előtti térségen, az akkor elhangzott beszédekre, arra, amikor elhelyezték koporsóját a kriptában. Nagyon megható volt az is, amikor II. János Pál pápa lement a kriptába, és letérdelt Mindszenty bíboros sírja előtt.









All the contents on this site are copyrighted ©.