A szépség és az igazság párbeszédének megújítására van szükség egy új keresztény humanizmushoz
- írja üzenetében a Szentatya a Pápai Akadémiák nyilvános ülésére
"A szépség egyetemessége: az esztétika és az etika találkozása" - ezzel a címmel rendezték
meg kedden délelőtt fél tizenegykor a Pápai Akadémiák XIII. nyilvános ülését Rómában.
Megnyitó beszédet mondott Gianfranco Ravasi érsek, a Kultúra Pápai Tanácsa, s egyben
a hét Pápai Akadémiát koordináló tanács elnöke. Felszólaltak a Pápai Képzőművészeti
Akadémia professzorai, többek között a zene és az imádság kapcsolatáról. XVI. Benedek
pápa ahogy minden évben, most is elküldte üzenetét a találkozóra, amelyet államtitkára,
Tarcisio Bertone bíboros olvasott föl a jelenlévőknek. A bíboros átadta továbbá a
Pápai Akadémiák díját Daniele Piccini olasz irodalomtudósnak, az idei év kitüntetettjének.
Megújult
párbeszédre van szükség az esztétika és az etika, a szépség, az igazság és a jóság
között. Szenvedélyes és kreatív elkötelezettséget vár a hívektől az új keresztény
humanizmus elősegítése a mai kultúrában, amely képes világosan és határozottan a hiteles
szépség útján haladni - többek között ezt írja Ravasi érseknek címzett üzenetében
a Szentatya. Ez az igény nemcsak a jelenlegi kulturális és művészeti vitákban, hanem
a mindennapi életben is jelentkezik. Sajnos drámaian kettévált egymástól a szépség,
valamint az igazság és jóság keresésének dimenziója. A szépség keresése olykor pusztán
a külső formára, a látszatra korlátozódik, amit mindenáron követni kell, elszakadva
az igaz és jó cselekedetektől, amelyeket egy adott cél érdekében hajtanak végre.
Ahhoz,
hogy hatékonyan válaszoljunk erre a kihívásra, ki kell szélesítenünk az értelem távlatait.
A szépségtől megfosztott, lecsupaszított értelem ugyanúgy veszít értékéből, mint ahogy
az értelem nélküli szépség egy üres és illuzórikus álarccá zsugorodik. A pápa utalt
augusztus 6-i beszédére, amelyet nyaralása idején mondott a bressanonei egyházmegye
papságához: arra kell törekednünk, hogy szív és értelem, szépség és igazság találkozzanak
egymással. A keresztényeknek tanúságot kell tenniük hitük szépségéről és igazságáról.
Nem feledkezhetünk meg arról, hogy a szépség, az igazság és a jóság csak Istenben
válik tökéletessé, belőle forrásozik. Az evangélium hirdetéséhez a képek és a szimbólumok
nyelvezetét kell használnunk. Az októberi püspöki szinódus is kiemelte mennyire
fontos, hogy megfelelőképpen tudjuk értelmezni a művészi alkotások szépségét. Hasonlóképpen
lényeges a szépség útjának jósága és hatékonysága is. A szépség útja ugyanis az egyik
talán legvonzóbb mód arra, hogy megértsük és megközelítsük Istent. XVI. Benedek pápa
szerint érdemes lenne kezünkbe venni előde, II. János Pál tíz évvel ezelőtt írt levelét,
amelyben így buzdította a művészeket: gondolkozzanak el a szentírás és a különböző
művészeti formák közötti bensőséges és termékeny párbeszédről. XVI. Benedek a
Pápai Akadémiák ülésére küldött üzenetében végül így ír: a tudósok és a művészek ébresszék
fel a szép iránti csodálatot és vágyat, tegyék fogékonnyá az emberek lelkét, és szenvedélyesen
keressék mindazt, ami hitelesen kifejezi az emberi géniuszt és visszatükrözi az isteni
szépséget.