Boldoggá avatták Nagaszakiban a 188 japán vértanút. A vértanúság a szeretet legmagasztosabb
kifejezése - mondta Saraíva Martins bíboros
Több, mint harmincezren vettek részt a megindító szertartáson, amellyel az oltár dicsőségére
emelték azt a 188 japán vértanút - nagyrészt nőket, gyermekeket és fogyatékosokat
-, akiket a hit miatti gyűlöletből öltek meg 1603 és 1639 között. A boldoggá avatási
szertartást helyi idő szerint délben a tokiói nyugalmazott érsek, és a pápát képviselő
José Saraíva Martins bíboros, a Szentté avatási Kongregáció prefektusa vezette. Koncelebrált
hét koreai püspök, valamint a Fülöp-szigetekről és Tajvanról érkezett főpásztorok.
Egész
családokat kiirtottak azért, mert nem voltak hajlandók megtagadni Krisztust. Világi
férfiak, nők, gyermekek, papok, szerzetesek adták életüket hitükért. Tanúságtételük
felelevenítése négy évszázad elteltével is megrázó volt a hívek számára. Borzasztó
kínzásoknak vetették alá a keresztényeket, élve elégették, keresztre feszítették,
feldarabolták őket. Kibe Kasui Petrus jezsuita szerzetest tíz napig kínozták, mialatt
ő nem szűnt meg bátorítani a vele együtt szenvedő hittanítókat. Martins bíboros Szent
Ágostont idézve kiemelte, hogy nem az ítélet vagy a kínzás tesz vértanúvá, hanem az,
hogy Krisztusért követik el. A keresztény vértanúság ismérve - hivatkozott ezúttal
XVI. Benedekre a vatikáni bíboros -, hogy kizárólag szeretetből vállalják Isten és
az emberek iránt, beleértve üldözőiket is. A vértanúság a szeretet legmagasztosabb
kifejezése. A Szentatya a vasárnapi Úrangyala elimádkozásakor megemlékezett a japán
vértanúkról, fontos eseménynek nevezve boldoggá avatásukat a keresztény közösség számára.
Martins bíboroson keresztül pedig elküldte üdvözletét és áldását Nagaszakiba, a szertartás
résztvevőinek.