„Isten és a testvérek szeretetében teljesedik ki a törvény” – mondta a szerda délelőtti
általános kihallgatáson a pápa
XVI. Benedek, folytatva katekézisét Szent Pál tanításáról, ez alkalommal a megigazulás
tanához fűzte elmélkedését. A Szent Péter téren összegyűlt mintegy 20 ezer hívőhöz
intézett beszédében hangsúlyozta, hogy az Apostol számára a hit soha nem áll ellentétben
a szeretettel. Akkor igazulunk meg, ha Krisztushoz hasonulunk – fejtette ki a Szentatya.
Pál
életét gyökeresen megváltoztatta, hogy a damaszkuszi úton találkozott a Feltámadt
Krisztussal. Mindazt, amit addig érdemnek tekintett, ettől kezdve „szemétnek” tartott.
A Filippiekhez írt levél megható tanúságtétel arról, hogy Pál hogyan tér át a Törvényen
alapuló megigazulásról a Krisztusba vetett hitre épülő megigazulásra. Megértette,
hogy az, ami addig számára nyereségnek tűnt, Isten szemében valójában veszteség volt.
Ezért Pál elhatározta, hogy egész létét Jézus Krisztushoz kapcsolja. A földbe rejtett
kincs és az igazgyöngy, amiért a kereskedő mindenét eladja, hogy birtokába juthasson,
a Népek Apostola számára többé már nem a Törvény szerinti tetteket, hanem Jézus Krisztust
jelentette.
Pál és a Feltámadt Jézus közötti kapcsolat mélységére utalnak a
levél következő sorai is: „Krisztus, mint mindig, most is megdicsőül testemben – akár
életemben, akár holtomban”. Az Apostol nem vetette meg az életet, de megértette, hogy
életének többé már nem lehetett más célja, vágya, mint hogy eljusson Jézushoz, és
mindig vele maradhasson. A Feltámadt Krisztus vált léte kezdetévé és végévé és ezt
a személyes tapasztalatot kívánta megosztani tanítványaival. Ezt állította az evangélium
hirdetésének középpontjába is. Rámutatott arra a kibékíthetetlen ellentétre, amely
a megigazulás két útja között fennáll: az egyik a Törvény műveire épül, a másik a
keresztre feszített Krisztusba vetett hit kegyelmére. A mózesi törvény jó, mert Istentől
jön, és Izrael identitását alkotja, de Krisztusban és ránk hagyott szeretetparancsolatában
teljesedik ki.
A damaszkuszi esemény következtében Pál megértette, hogy Krisztus
feltámadásával minden gyökeresen megváltozott. Az izraeliek és pogányok közötti falra
már nem volt többé szükség: Krisztus megvéd a politeizmustól, és minden eltévelyedéstől,
Krisztus egyesít bennünket az egyedüli Istennel és Istenben. Ő biztosítja közös identitásunkat
a kultúrák különbözőségében: Krisztusban igazulunk meg. Elég Krisztussal és Krisztusban
lennünk a megigazuláshoz, nincs szükség más törvény megtartására. Luther „sola fide”
– csak a hit által – kifejezése tehát igaz, amennyiben a hit nem áll szemben a szeretettel.
A hit annyit jelent, mint Krisztust szemlélni, őbenne bízni, hozzá kapcsolódni, Krisztus
életéhez hasonulni. Krisztus élete pedig a szeretet, tehát hinni benne és hozzá hasonulni
annyit jelent, mint belépni szeretetébe – mondta katekézisében a pápa.
Szent
Pál a Galatákhoz írt levelében fejtette ki mindenekelőtt a megigazulásról szóló tanítását:
„Az egész törvény ugyanis ebben az egy mondatban teljesedik be: „Szeresd felebarátodat,
mint önmagadat” (Gal 5, 14). Pál tudja, hogy az Isten és a testvérek iránti kettős
szeretetben jelen van és beteljesedik az egész mózesi törvény, amely a Krisztussal
való szeretetközösségben, a szeretetet teremtő hitben valósul meg. Ezt olvassuk majd
vasárnap, Krisztus Király ünnepének evangéliumában – tette hozzá a Szentatya. Az ítélő
bíró egyetlen szempontja a szeretet. Csak azt kérdezi majd: meglátogattál, amikor
beteg voltam, amikor börtönben voltam? Adtál ennem, amikor éheztem? Felöltöztettél,
amikor mezítelen voltam? A megigazulás tehát a szeretetben, a Krisztussal való egységben
valósul meg – fejtette ki szerda délelőtti katekézisében XVI. Benedek pápa.