A jelenlegi pénzügyi válság valójában erkölcsi krízis – nyilatkozta a Iustitia et Pax Pápai Tanács titkára

A gazdasági visszaesés hosszúra nyúlik – állapította meg a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) a hétvégén Washingtonban lezajlott G21 országok találkozója kapcsán. A Szentszék továbbra is figyelemmel kíséri a gazdasági-pénzügyi helyzet alakulását. Giampaolo Crepaldi püspök, az Igazságosság és Béke Pápai Tanács titkára a Vatikáni Rádiónak nyilatkozva megújított figyelmet kért a szegény országok iránt és a válság olyan megközelítését, amely nem mellőzi annak erkölcsi aspektusát.

A jelenlegi válságra a megoldás nem lehet csupán pénzügyi jellegű – állapította meg a püspök. Az egyház társadalmi tanításából kiindulva a piacnak – legyen az a pénzügyi piac – szüksége van olyan feltételekre, amelyeket önmaga nem tud megteremteni, pl. a bizalom. Amikor egy gazdasági-pénzügyi rendszer válságba kerül, annak sosem csak gazdasági vagy pénzügyi okai vannak, hanem a világszintű erkölcsi rendszer sérüléséből fakad. A bizalom elsősorban nem gazdasági-pénzügyi elem, hanem egy etikai magatartás. Amikor a piac ezt mellőzi, tudjuk, hogy önmagától nem képes újjáépíteni.

Arra a kérdésre vonatkozóan, hogy a pénzügyi válság miatt az állam jelenléte a gazdaságban szükséges-e, Crepaldi püspök hangsúlyozta, hogy ez elkerülhetetlen és nélkülözhetetlen. Visszatérve az egyház társadalmi tanításához, nagyobb bölcsességgel kell a piacra tekinteni – mondta. Nem jutottunk volna ebbe a helyzetbe, ha a piacot nem célnak, hanem eszköznek tekintettük volna. Ahol megbukott a gazdaság és a pénzgazdálkodás, tér nyílik az állam politikai beavatkozásához. Ugyanakkor nem szabad démonként feltűntetni a piacot, hogy ezáltal felmagasztaljuk az államot. Meg kell őrizni az egyensúlyt, és három szereplőnek kell rendeznie a helyzetet: a piacnak, az államnak és a civil társadalomnak – zárta interjúját az Igazságosság és Béke Pápai Tanács titkára.