2009 az asztronómia nemzetközi éve lesz: újabb lehetőség a tudomány és a hit párbeszédére

Az UNESCO által meghirdetett év egybeesik Galileo Galilei első csillagászati megfigyeléseinek négyszázadik évfordulójával, vagyis 1609-cel. Az asztronómia éve kiváló lehetőséget kínál arra is, hogy a tudományos kutatás és a hit, vagyis a filozófiai és teológiai megközelítés megújult párbeszédet folytasson egymással. A Vatikáni Rádió a padovai egyetem asztrofizikus tanárát, Piero Benvenutit kérdezte:

Nem szabad elszalasztanunk ezt az alkalmat, hogy megvizsgáljuk az elmúlt négyszáz évben történt fejlődést, ami hihetetlenül felgyorsult az utóbbi néhány évtizedben az asztrofizikai kutatás terén. Ugyanakkor kár lenne, ha megállnánk az eredmények bemutatásánál és nem mélyítenénk el azok értelmét. A csillagászat a legősibb tudomány és minden emberben benne gyökerezik. Nem véletlenül ez az egyetlen szakterület, amelynek megszámlálhatatlanul sok követője van akár hobbiszinten is: az embereket vonzza a csillagos ég, a minket körülvevő kozmosz titka.

Fontos, hogy a tudomány elismerje saját határait - magyarázta rádiónknak a padovai asztrofizikus. A tudományos kutatás ugyanis Galilei korától kezdve nem kívánja elmélyíteni a létezés kérdéseit, csak arra korlátozódik, hogy mérje, megfigyelje a jelenségeket és racionálisan értelmezze őket. Többek között ez nagy sikerének titka - tette hozzá a tudós. El kell tehát fogadni, hogy vannak más megismerési formák is, amelyek együttműködhetnek a tudományos kutatással. A teológiának és az egzegetikának pedig - amelyek maguk is tudományágak - fel kell használniuk a tudományos eredményeket. Újra meg kell vizsgálni a Biblia egyes részeit, hogy miért íródtak úgy, ahogy. Erre int a II. Vatikáni Zsinat "Dei Verbum" kezdetű konstitúciója is.