„Vallások és kultúrák párbeszéde” – ENSZ-konferencia a szaúd-arábiai uralkodó kezdeményezésére

November 12-én tartották meg a világszervezet New York-i székházában a hitek és kultúrák párbeszédének napját, Abdallah szaúd-arábiai király javaslatára. A kezdeményezés újabb állomása annak a vallásközi párbeszédnek, amely az arab uralkodó XVI. Benedek pápánál tett látogatásával kezdődött 2007. október 6-án. Ezt követte az idén júniusban, Mekkában megtartott pániszlám konferencia, majd a júliusban Madridban megrendezett vallásközi találkozó.

A keddi ENSZ konferencián 10 államfő, 6 kormányfő, valamint a világ számos vezető politikusa vett részt. Képviseltette magát többek között az Egyesült Államok, Finnország, Kuvait, Libanon, Jordánia, Pakisztán, a Palesztin Hatóság valamint Izrael.

A szentszéki küldöttséget Jean-Louis Tauran bíboros, a Vallásközi Párbeszéd Pápai Tanácsának elnöke vezette. Felszólalásában mindenekelőtt tolmácsolta XVI. Benedek pápa szívélyes bátorítását, hangoztatva, hogy a Szentatya számára rendkívül fontos a béke kultúrája, mint ahogy ezt tanítása is bizonyítja. A bíboros emlékeztetett rá, hogy a pápa személyesen is kifejezte nagyrabecsülését a New York-i üvegpalotában az ENSZ tevékenysége iránt.

Természeténél és küldetésénél fogva a világszervezet feladata, hogy a béke iskolájának szerepét töltse be. Az ENSZ-ben minden tagország egyenlő méltósággal rendelkezik. A közös döntések növelik azt az érzést, hogy mindnyájan egyetlen családot alkotunk. A béke megteremtésében minden hívőnek és hívő közösségnek sajátos szerepe van fejtette ki beszédében Tauran bíboros, hozzátéve, hogy a vallások, követőik gyöngesége ellenére a kiengesztelődés és a béke hírnökei.

Minden héten hívők milliói gyűlnek össze imára zsinagógákban, templomokban, mecsetekben és egyéb istentiszteleti helyeken, ahol megtapasztalják a testvériség érzését, megvalósítva az egységet a különbözőségben. Arra van szükség, hogy a hívők mindenekelőtt következetesek és hitelesek legyenek. Nem használhatják fel a vallást az erőszak igazolására, gyűlölet, fanatizmus terjesztésére. A hívők arra kaptak meghívást, hogy együttműködjenek a közjó érdekében, amely a mindenki számára közös értékeken nyugszik. Hívők és nem-hívők egyaránt osztoznak a következő értékekben: az élet szent mivolta, a személy méltósága, a lelkiismereti- és vallásszabadság, a felelős szabadsághoz való ragaszkodás, az értelem helyes használata, a demokratikus élet, a természeti erőforrások megóvása.

Jean-Louis Tauran bíboros végül utalt a madridi konferenciára, amelynek zárónyilatkozata megállapította: a párbeszéd az élet alapvető valósága. A katolikus egyház nevében arról biztosította a nemzetközi közösséget, hogy hívei továbbra is felkínálják embertársaiknak a testvériséget, az imát, a reményt, amellyel Krisztus a gyűlölet „közbeeső válaszfalát ledöntötte”.