Koszovó: a kiengesztelődés egyelőre a személyes kapcsolatok szintjén érzékelhető katolikusok és ortodoxok között

Erről számolt be Dode Gjgergji püspök, prizreni apostoli adminisztrátor a SIR olasz katolikus hírügynökségnek. A Koszovói Köztársaság idén február 17-én nyilvánította ki egyoldalúan függetlenségét Szerbiától. Azóta 51 ország ismerte el hivatalosan az új államot, köztük az USA, és az Európai Unió kétharmada. Nemzetközi megosztottság jellemzi a koszovói függetlenség megítélését, a diplomáciai vita fenntartásához Oroszország erős ellenállása is hozzájárul. Az ellentét Koszovón belül is érezhető, a Mitroviticától északra eső kis területen nem ismerik el az új hatóságot.

Október elején az ENSZ közgyűlése támogatta Szerbia azon kérését, hogy a Hágai Nemzetközi Bíróság foglaljon állást Koszovó függetlenségének törvényességéről. A szavazáson a legtöbb EU-tagállamhoz hasonlóan Magyarország is tartózkodott.
"Nem térhetünk vissza a múltba. Szerbek és albánok együtt kell, hogy dolgozzunk Koszovó jövője érdekében, tudva, hogy nincs alternatíva: közösen kell belépnünk az Európai Unióba" - ezt vallja Gjergji püspök, prizreni apostoli adminisztrátor.

A katolikus egyház a béke lángját akarja képviselni, az együttélésért és a kiengesztelődésért száll síkra. Tisztában vannak azzal, hogy egyedül nem tudják megváltoztatni a helyzetet, hiszen a hetvenezer albán katolikus a lakosság három és fél százalékát teszi ki. A kilencven százalék muzulmán mellett a fennmaradó rész ortodox vallású és szerb nemzetiségű. Az iszlám közösséggel jók a kapcsolatok, igyekeznek együttműködni az olyan közös értékek mentén, mint a család védelme és az élet tisztelete. Katolikus-muzulmán memorandumot írtak alá az emberkereskedelem ellen, ami a Balkánon komoly problémát jelent. Az új alkotmány szövegének módosításán is együtt dolgoztak, mert egyes etikai megközelítéseket túl liberálisnak találtak.

Ami az ortodox egyházzal való viszonyt illeti, elsősorban a személyes emberi kapcsolatok szintjén tapasztalhatók a közeledés jelei. Továbbra is imádkoznunk kell, hogy a gyűlölet és a nacionalizmus eltűnjön az emberek szívéből, mert csak akkor virágozhatnak ki újra azok a keresztény értékek, amelyek összekötnek minket" - mondta a koszovói katolikus püspök.
A nehézségek ellenére a helyi katolikus közösség élő, nem hiányoznak a hivatások és az áttérések sem. Erre vonatkozóan a muzulmán többségi reakciók az újságokban és a közvéleményben megjelentek ugyan, de az elméleti vita szintjén maradtak.

Az utóbbi két évben sokat dolgozott a katolikus egyház, hogy megvalósítsa álmát: székesegyházat építsen a föld szülötte, Kalkuttai Teréz anya tiszteletére. A tervek szerint 2010-re készül el a templom, míg a kúria és a lelkipásztori központ húsvétra épül föl. Ez a székesegyház jelképértékű a koszovói és az emigrációban élő katolikusok számára egyaránt (ez utóbbiak összesen mintegy ötvenezren vannak). A főként Európában és az Egyesült Államokban élő koszovói katolikusok élő kapcsolatokat ápolnak az anyaországgal, nagyrészük hazajár a saját plébániájára, hogy ott járuljon a szentségekhez.