„Óriásit hazudik, aki azt az ostobaságot terjeszti, hogy XII. Piusz a zsidók ellensége
és nácibarát volt” – nyilatkozta Andrea Tornielli Vatikán-szakértő
A Szent Péter bazilika Nagy Károly szárnyában november 4-én megnyílt és január 6-ig
megtekinthető tárlat végig követi Pacelli pápa egész életét. A kiállítás egyik
szervezője, Andrea Tornielli olasz újságíró, Vatikán-szakértő érdekességként megemlítette:
„Kiállítottunk
például egyet azok közül a hivatalos borítékok közül, amelyeket a pápa naponta kapott.
Ő ezeket újrahasználta, hogy takarékoskodjon a papírral. Éppen egy ilyen újrahasznált
borítékra írta rá például végrendeletét is.”
A náci kormány kezdettől fogva
nem nézte jó szemmel Eugenio Pacelli megválasztását Péter székébe, főleg amikor „Summi
Pontificatus” k. enciklikájában szolidaritását fejezte ki Lengyelországgal a náci
megszállást követően. Pacelli pápa szüntelenül nagy figyelemmel kísérte a béke ügyét:
ezt dokumentálják rádióüzenetei és nyilvános, valamint magán imái. A kiállítás arról
tanúskodik, hogy gondos pásztora volt az egész emberiségnek, továbbá nagy diplomáciai
érzékkel „semleges” maradt a politikai kérdésekben. Nem engedett annak a nyomásnak,
hogy indítson „náci keresztes hadjáratot” a szovjet ateizmus ellen.
Matteo
Luigi Napolitano olasz történész a kiállítás megnyitásakor a következőket fejtette
ki: „A levéltárak pontosan az ellenkezőjét bizonyítják annak, amit egyesek állítanak,
vagyis hogy a pápa a bolsevikok ellen hadjáratot indított volna először Hitler, majd
az amerikaiak segítségével. Erről szó sincs: a pápa mélyen szerette az orosz népet,
természetesen azonban semmiféle rokonszenvet nem érzett a kommunizmus ideológiája
iránt”.
A második világháború idején XII. Piusz humanitárius segélyhálózatot
épített ki mindenki számára, vallásra és fajra való tekintet nélkül. Kinyitotta a
Castel Gandolfo-i apostoli palota kapuit az üldözött menekültek tömegei előtt. 1943-ban,
amikor Rómát bombatámadás érte, kiment a helyszínre, hogy osztozzon az emberek fájdalmában.
Az Örök Város lakossága ezért a „Defensor civitatis” névvel illette. A nácik által
üldözött 9600 római zsidó közül 8500-an kaptak menedéket a pápa kezdeményezésére vatikáni
épületekben. Ennek ellenére, a 60-as években, „A helytartó” c. színdarab bemutatásával
erőszakos befeketítő kampány indult meg emléke ellen.
Walter Brandmüller prelátus,
a Történelemtudományok Pápai Tanácsának elnöke a következőket hangsúlyozta: „Az elhíresült
„Helytartó” csaknem az egész világon befeketítette Pacelli pápa alakját, de tartalma
egyáltalán nem felel meg a történelmi valóságnak. Éppen ez a kiállítás célja: bemutatjuk
a „Pastor Angelicus” igazi alakját. Eugenio Pacelli, kortársai között élenjárva nagy
figyelmet fordított az emberiség spirituális szükségleteire”.
Andrea Tornielli,
egy XII. Piuszról szóló történelmi kötet szerzője, arra a kérdésre, hogy mi szükség
volt erre a rágalomhadjáratra, a következőket nyilatkozta: „Azt hiszem, hogy olyan
összecsapásról van szó, amely nem pusztán a történelmi eseményeket érinti, hanem politikai
kicsengése is van. Ezzel szemben fontos, hogy visszatérjünk a történelmi vitához,
amely a dokumentumokból indul ki. Az egyes dokumentumoknak adhatunk eltérő olvasatot,
de semmiképpen sem lehet azt állítani, hogy XII. Piusz a zsidók ellensége, antiszemita,
vagy nácibarát lett volna. Ezek mind ostobaságok, és aki ezt terjeszti, óriásit hazudik”
mondta Andrea Tornielli Vatikán-szakértő.
A vatikáni kiállítás bemutatja a
második világháborút követő éveket, a hidegháború korszakát is. Képeket láthatunk
az 1950-es szentévről, Mária mennybevétele dogmájának kihirdetéséről, valamint Szent
Péter sírjának megtalálásáról a Vatikánban. XII. Piusz modernségéről tanúskodik felhívása
egy egységes Európa építésére, valamint kezdeményezése, amellyel a Vatikáni Múzeumokban
létrehozta a kortárs művészeti alkotások első gyűjteményét.
„Tanítóhivatala
rendkívül fontos, mert elővételezi a II. vatikáni zsinatot” – folytatta még Andrea
Tornielli. XII. Piusz egyébként több nő boldoggá avatását engedélyezte, illetve több
nőt avatott szentté, mint bármelyik előde, vagy arányaiban bármelyik utóda. Ő volt
továbbá az a pápa, aki megnyitotta az utat a Biblia olvasatának történeti kritikai
módszere felé, ő volt az, aki egyik enciklikájában elsőként vetette fel az evolúció
hipotézisét.
Megható halálának elbeszélése is: már évek óta súlyos gyomorbetegség
gyötörte, amikor 1958. október 7-én állapota látszólag jobbra fordult. Pacelli pápa
ekkor így szólt: „Elérkezett az én napom”. Két évvel korábban ugyanis megvallotta,
hogy kért egy napot az Úrtól, hogy méltóan fel tudjon készülni a halálra. Október
8-ról 9-re virradó éjszaka adta vissza lelkét Teremtőjének.