Oroszországban megemlékeztek a szovjet diktatúra több millió áldozatáról
Az Osservatore Romano november elsejei számának tudósítása szerint az orosz főváros
központjában október 30-án, csütörtökön több százan gyűltek össze a Lubjanka téren,
a hírhedt titkosrendőrség, a KGB épülete előtt, hogy megemlékezzenek a szovjet rezsim
politikai elnyomásának áldozatairól. A gyásznapon a „nevek visszatérése” címet viselő
szertartás keretében felolvasták az áldozatok végtelen hosszú listáját. Nemcsak
Moszkvában, hanem Oroszország-szerte megtartották a kommunizmus áldozatainak emléknapját.
Nincsenek pontos adatok arról, hogy hányan veszítették életüket a 30-as- 40-es évek
hírhedt sztálini tisztogatásai idején, illetve hányan voltak a Sztálin utáni időszak
politikai elítéltjei.
A „Memorial” elnevezésű emberjogi szövetség honlapján
több mint két millió név olvasható, akik bizonyíthatóan a nagy terror áldozatai voltak.
Alekszander Cserkaszov, a szervezet képviselője szerint azonban mindössze csak egy
kis töredékről van szó. A valóságban számuk 11-12 millió között mozog, ámbár valószínű,
hogy az áldozatok számát soha nem lehet majd megállapítani pontosan. Az emlékezet
napjának megünneplését 1991-ben döntötték el, ahhoz az éhségsztrájkhoz kapcsolódóan,
amelybe 1974. október 30-án kezdtek a mordvinföldi és permi lágerek politikai foglyai.
Csaknem minden orosz családnak van olyan hozzátartozója, aki a szovjet rezsim áldozataként
veszítette el életét. A mészárlások 1937-38-ban érték el tetőpontjukat, de az ún.
„disszidensek”, vagyis a rendszerrel egyet nem értők tragédiája sokkal előbb, szinte
közvetlenül a lenini forradalom győzelme után megkezdődött.
A Vatikán politikai
és vallási napilapja emlékeztet rá, hogy már 1918-ban ezreket lőttek agyon. 1921-ben
lemészárolták a kronstadti lázadásban résztvevő tengerészeket, akik kezdetben az ehetetlen
étel ellen tiltakoztak, de lázadásuk szovjetellenes felkeléssé alakult át. Később,
a nagy éhínség időszakában a gazdag parasztok, a „kulákok” elleni harc ürügyén 5 millió
személyt deportáltak az ország olyan részeibe, ahol lehetetlen volt a túlélés. A
második világháború előtt Joszif Sztálin kommunista diktátor a Szovjetunió katonai
vezérkarának 45%-át végeztette ki – olvashatjuk az Osservatore Romano szombati számának
moszkvai tudósításában.