A pápa fogadta a libanoni államfőt: az ország őrizze meg sajátos identitását

Október 31-én, pénteken délelőtt tizenegy órakor fogadta a Vatikánban XVI. Benedek pápa Michel Szleiman tábornokot, feleségével és kíséretével együtt. A maronita keresztény vallású politikus idén május 25-e óta a Libanoni Köztársaság elnöke, miután a dohai megállapodás aláírásával sikerült pontot tenni a hosszú ideje húzódó válság végére. Mint ismeretes, az ország alkotmánya előírja, hogy az államfő maronita vallású legyen.

A Szentszék sajtóközleményben tájékoztat a libanoni politikus vatikáni látogatásáról. A pápai fogadás után Michel Szleiman találkozott Tarcisio Bertone bíboros államtitkárral, majd hozzájuk csatlakozott a libanoni külügyminiszter (Fawzi Salloukh) illetve Dominique Mamberti érsek, a Vatikán államközi kapcsolatainak titkára. A Szentszék érdeklődéssel fordul Libanon felé és elkötelezi magát az ország sajátos identitásának megőrzéséért. Nagyra értékeli a libanoni vezetők erőfeszítéseit, amelyekkel az intézmények működését igyekeznek a politikai élet normális medrébe terelni, ahol minden állampolgár hozzájárulhat a közjóhoz, és ahol elvárásaikat megfelelően figyelembe veszik. A szívélyes hangú megbeszéléseken a felek áttekintették a térség összetett helyzetét, majd reményüket fejezték ki a palesztin kérdés gyors és igazságos megoldása érdekében. Kitértek még a közel-keleti keresztény közösségek helyzetére és problémáira.

Michel Szleiman 1948-ban született, nős, három gyermeke van. 1967-ben lépett be a hadseregbe. Politikai tudományokból szerzett diplomát, majd Európában és az Amerikai Egyesült Államokban folytatta katonai továbbképzését. 1998-ban kinevezték a libanoni fegyveres erők főparancsnokának. Tüntetéseket szervezett Rafic Hariri meggyilkolásakor, ezzel elnyerte a libanoniak támogatását. 2006-ban ő irányítja a hadsereget az izraeli-libanoni konfliktusban. 2008. május 25-én, a dohai egyezmény megkötését követően köztársasági elnökké választották. A közvélemény támogatását élvezi a kritikák ellenére, melyek szerint szír-barát és túl nyitott a Hezbollahhal való párbeszédben. Fouad Schébab (1958) és Emile Lahoud (1998) után Michel Szleiman esetében harmadszor fordul elő, hogy a libanoni vezérkari főnök került államfői tisztségbe.