„Amikor a zsidóknak megtiltották, hogy megvédjék Stepinac bíborost” – Bozanić zágrábi bíboros könyvének római bemutatója

Az Osservatore Romano október 22-i számának tájékoztatása szerint a püspöki szinóduson résztvevő Josip Bozanić zágrábi bíboros érsek bemutatta most megjelent könyvét, amelynek címe: „Örökség, amely ma is kötelez”. A 362 oldalas kötet, amely a zágrábi Glas Koncila (A zsinat hangja) kiadásában jelent meg, Alojzije Stepinac-nak a vértanú bíborosnak állít emléket, akit II. János Pál pápa 1998. október 3-án iktatott a boldogok sorába horvátországi apostoli látogatása során.

A római bemutatóra október 19-én került sor a horvátok Szent Jeromos nemzeti templomában. Jelen volt többek között Nikola Eterović érsek, a püspöki szinódusok főtitkára. Bozanić bíboros beszédében felidézte Louis Breier, az amerikai (USA) zsidó közösség elnökének 1946. októberében tett kijelentését, miszerint „XII. Piusz pápa után Stepinac bíboros volt az európai üldözött zsidóság legnagyobb védelmezője”. „Majd változtak az idők, az igazságot elferdítették. Feledésbe merült, hogy a Stepinac bíboros ellen lefolytatott, XII. Piusz által „végtelenül szomorúnak” nevezett perben az akkori rezsim megtiltotta a zsidóknak, hogy a bírósági teremben tanúskodjanak a bíboros mellett. A bírák és a vádlók később beismerték ezt a tényt” – folytatta Josip Bozanić zágrábi bíboros érsek. „A bíboros szoros kapcsolatban állt XII. Piusszal és éppen azért választotta a vértanúságig menő megaláztatást, hogy hűséges maradjon a pápához. Azt az örökséget hagyta ránk, hogy az evangélium és a Rómával való egység kérdésében nem lehet kompromisszomot kötni.

Ami az 1898 és 1960 között élt Boldog Stepinac bíborosra vonatkozó „fekete legendát” illeti, Marin Barišić érsek, Split-Makarska főpásztora arra mutatott rá, hogy sokan nem akarnak túljutni a hamis beidegződéseken. A nácik jelentéseikben Stepinac bíborost „a zsidók nagy barátjának” nevezték – mondta az érsek, majd így folytatta: „Emlékszem, hogy az iskolában a történelemórán azt tanították, hogy a bíboros feldobta a levegőbe a zsidó és szerb gyermekeket, hogy karddal szúrja le őket.

Vinko Puljić bíboros, szarajevói érsek azt fejtette ki, hogy nem lehet megérteni Stepinac bíboros életművét, ha figyelmen kívül hagyjuk az Isten szavához fűződő életbe vágóan fontos kapcsolatát: ma „szinódusi atyának” lehetne őt nevezni.

Emilio Marin, Horvátország szentszéki nagykövete arra emlékeztetett, hogy a hívek már régóta szentként tisztelték a vértanú bíborost. Sírja hamarosan zarándokhellyé vált. A diplomata idézte Stepinac bíboros szavait, amelyeket papjaihoz intézett a náci megszállás idején: „Ha zsidó vagy ortodox vallású személyek érkeznek hozzátok, akiket üldöznek, fogadjátok be őket és mentsétek meg életüket. Ne foglalkozzatok különösebb vallásoktatással, hiszen az ortodoxok keresztények, mint mi, a zsidó vallásban pedig megtaláljuk a katolicizmus gyökereit. Amikor elmúlik ez az őrült és barbár kor, egyházunkban maradnak azok, akik meggyőződéssel megtértek, a többiek pedig a veszély elmúltával visszatérnek eredeti vallásukhoz”.

Maguk a zsidók sem tudják megmagyarázni, hogy hogyan keletkezett a szentéletű bíboros alakjával kapcsolatos fekete legenda. „Bízzunk abban, hogy a történelem majd igazságos ítéletet hoz Stepinac bíboros magatartásáról” – mondta Ognjen Kraus, a horvátországi zsidó közösségek bizottságának elnöke, aki 10 évvel ezelőtt jelen volt a boldoggá avatási szertartáson – olvassuk a vatikáni napilap október 22-i számában.