Szinódusi felszólalásokkal a föld körül - körkép a világegyházból. Bemutatták a pápának
a záró javaslatok ideiglenes szövegét
Az október elején kezdődött püspöki szinódus utolsó szakaszához érkezett. Az eddigi
felszólalások helyét átvették az ún. kiskörök, amelyekben a világ püspökei megvitatják,
mely témák kerüljenek bele a közgyűlés végső javaslatai közé, vagyis melyek a legégetőbb
kérdések ma a katolikus egyházban. Ezekből állítottak össze egy ideiglenes latin nyelvű
szöveget, amelyet kedden délelőtt bemutattak XVI. Benedek pápának. A végleges dokumentumot
szombaton bocsátják ki és szavazzák meg a szinódusi atyák.
Marc Ouellet bíboros
és Laurent Monsengwo Pasinya érsek, a szinódus főrelátora illetve különleges titkára
ismertették az ideiglenes vázlatot, amely 53 javaslatot tartalmaz. Ebben a szinódusi
atyák megállapítják, hogy a negyven évvel ezelőtt kiadott Dei Verbum k. zsinati konstitúció
(az isteni kinyilatkoztatásról) igen kedvező hatásúnak bizonyult mind a teológia mind
a lelkipásztorkodás terén. Fontos, hogy a hívek egyre inkább tudatosítsák Isten igéjét,
annak üdvözítő erejét, és, hogy az egyház növelje missziós hivatását.
Az elmúlt
hetekben adásainkon keresztül igyekeztünk bepillantást engedni a vatikáni falakon
belül zajló szinódusi munkába, most pedig egy rövid körképpel zárjuk a felszólalásokról
készített beszámolónkat. Ahogy azt Erdő Péter bíboros, illetve Udvardy György püspök
rádiónknak elmondta, igen érdekes és tanulságos volt végighallgatni a főpásztorok
ötperces előadásait, amelyekből mint egy-egy kis mozaikból összeáll maga a világegyház.
Egészen más problémák foglalkoztatják a nyugat-európai püspököket, vagy adott esetben
egy Nigériából érkezett főpásztort. És mégis, ezek mindegyikének ugyanúgy helye van
az egyházban, ettől lesz gazdagabb, színesebb, a különböző kultúrák jegyeit viselve
magán.
Az angolai püspök szerint az afrikaiak számára Isten szava az életet
jelenti, ők a kimondott szónak is nagy jelentőséget tulajdonítanak. A többségében
nem keresztény lakosú Zimbabwe főpásztora nagyobb dinamizmust sürget a plébániákon,
míg az afrikai missziók társaságának vezetője azt hangsúlyozza, hogy Afrikában tovább
kell folytatni az evangelizációt. Az indiai katolikusok hálásak a Szentszéknek az
üldözött keresztények iránt tanúsított szolidaritásért. Szintén Indiában teológiai
központok létrehozását javasolják világiak részére. A Keleti Egyházak Kongregációjának
prefektusa pedig arra kér mindenkit, hogy imádkozzon a keleti keresztényekért.
Több
helyütt a szekták veszélyére figyelmeztetnek a püspökök, így Guatemalában és Horvátországban
is. A franciák a családanyák vallási képzésére helyeznének nagyobb hangsúlyt, míg
például az ausztrálok kisközösségek létrehozását látják jónak.
Nem hiányoznak
a fejlett technológiákra építő újítások sem: a liverpooli érsek szerint a művészettől
kezdve az MP3-ig rengeteg lehetőségünk van arra, hogy Isten igéjét közvetítsük a ma
emberének. A laoszi apostoli helynök szerint hiteles pásztorokra van szüksége Isten
nyájának, akiknek élete összhangban van az általuk hirdetett igével. Japánban a katolikusok
csak a lakosság 0,4%-át teszik ki, ennek ellenére a Biblia az egyik legolvasottabb
és legmegbecsültebb könyv a nem keresztények számára is, főleg értelmiségi körökben.
Az eszközök itt is változatosak, a kicsik számára rajzfilmen jelenik meg a Biblia,
míg az egyházi zene kedvelői számos kiváló műből válogathatnak. Ennek ellenére Japán
természetesen missziós terület, ahol elsősorban az igehirdetésre van szükség.