A pompeji Szent Rózsafüzérről elnevezett Szűz Mária kép története

A kegykép (120cm x 100m) trónon ülő Szűz Máriát ábrázolja a kis Jézussal karjában, lábainál Szent Domonkos és Sziénai Szent Katalin látható. Mária bal kezében tartja a szentolvasót, amelyet Szent Katalin felé nyújt. A Szűzanya jobbján ülő kis Jézus pedig Szent Domonkosnak adja a rózsafüzért.

Bartolo Longo ügyvéd, a kegyhely építője egy nápolyi szerzetesnőtől kapta a festményt és helyezte el a szentélyben. Erre 1875. november 13-án került sor és ettől kezdve számítják az új keresztény Pompeji születését. Az ünnepről minden évben megemlékeznek és ezen a napon a hívek leróják tiszteletüket a kép előtt, Szűz Máriára bízva reményeiket. 1876. február 13-án helyezték először közszemlére a kegyképet. Ugyanezen a napon Nápolyban történt meg az első csoda a Pompeji Szűz Mária közbenjárására. Egy gyógyíthatatlan betegnek nyilvánított 12 éves kislány (Clorinda Lucarelli) teljesen meggyógyult rettenetes epilepsziás rohamaiból.

1965. április 23-án VI. Pál pápa a Szent Péter bazilikában megkoronázta a képet. 2000-ben a szentély 125. évfordulója alkalmából a kegyképet öt napra átvitték a nápolyi dómba, ahol hívek ezrei rótták le tiszteletüket előtte. 2002. október 16-án II. János Pál kérésére a képet ismét a Szent Péter térre vitték. A pápa kegykép előtt írta alá a „Rosarium Virginis Mariae” k. apostoli levelét. Ezzel a dokumentummal hirdette meg a Rózsafüzér évét, valamint a Szentolvasó imádságát a Világosság öt új titkával gazdagította.