„Az egyház nem emberi társulás, hanem Kisztus Teste, Isten szeretetének jele az emberek
között” – mondta katekézisében XVI. Benedek
Szerdán délelőtt az általános kihallgatáson a világ minden részéről érkezett mintegy
30 ezer hívő hallgatta meg a pápa katekézisét, amelyet – tekintettel a jubileumi Pál-évre
– ismét a Népek Apostolának szentelt.
XVI. Benedek a következő szavakkal köszöntötte
az audienciára érkezett magyar híveket:
„Nagy szeretettel köszöntöm a magyar
zarándokokat, különösképpen a tarjáni plébánia híveit. Október hónapját a szent rózsafüzér
jegyében töltjük. Fedezzétek föl újra a Szűzanyával való közösséget ezen ősi imádság
erejével. Apostoli áldásommal. Dicsértessék a Jézus Krisztus!“
XVI. Benedek
pápa, folytatva Szent Pálról szóló katekézisét, most a Népek Apostolának az egyházra
vonatkozó tanítását részletezte. Pál leveleiben az „egyház” kifejezést használja utalással
mind a helyi keresztény közösségekre, mind az egyház egészére. Írásaiban az „ecclesia”
csaknem mindig Isten egyházaként szerepel. Vagyis nem egy emberi társulásról van szó,
amely egy gondolat, vagy közös érdekek eredménye, hanem olyan közösségről, amelyet
Isten hívott egybe. Isten teremti meg az egyház egységét a föld minden részén. Pál
Isten egyetlen egyházát, mint Krisztus Jegyesét mutatja be. Ismeretes, hogy fiatalkorában
ádáz ellensége volt a Krisztus egyházából álló új mozgalomnak.
Úgy érezte
ugyanis, hogy az fenyegeti Isten népének hűségét a hagyományhoz, amelyet az egyetlen
Istenbe vetett hit hatott át. Ez a hűség főleg a körülmetélés szokásában, az étkezési
szabályok megtartásában, a szombat tiszteletben tartásában mutatkozott meg. Az izraeliek
vérükkel fizettek ezért a hűségért, népük önazonosságáért.
A feltámadt Krisztussal
való találkozás után Pál megértette, hogy a keresztények nem voltak árulók. Éppen
ellenkezőleg: az új helyzetben, Izrael Istene Krisztus révén kiterjesztette meghívását
mindenkire, minden nép Istenévé vált. Az egyetlen Istenhez való hűség úgy valósult
meg, hogy most már nem volt szükség megkülönböztető jelekre, különleges szabályok
tiszteletben tartására, mert mindenki arra kapott meghívást, hogy része legyen Isten
egyetlen népének, Krisztusban létrejött egyházának – mondta katekézisében XVI. Benedek
pápa.
Pál számára azonnal világossá vált az új helyzetben Krisztus alapvető
és megalapozó értéke, valamint annak a szónak a jelentősége, amely Krisztust hirdette.
A Népek Apostola azt tanította, hogy az egyház középpontjában a Jézus Krisztus személyébe
és evangéliumába vetett hit áll. Egész evangelizáló működése, amely az Úr halála és
feltámadása húsvéti misztériumának hirdetését célozta, arra irányult, hogy hívek új
közösségei jöjjenek létre.
Az egyház így veszi fel az „ecclesia”, azaz egy
olyan konkrét közösség alakját, amelyet Isten szava hívott életre. Szent Pál számára
az egyház egyben Krisztus Teste. Élő test, amely lelki eredetű és szándékú szolgálatok
összessége.
Az egyház nem pusztán egy szerv, hanem valóban Krisztus Testévé
válik és Test az Eucharisztia szentségében. Valósága jóval túlmutat minden szociológiai
kategórián, kifejezve valódi, mély lényegét, vagyis azt, hogy minden megkeresztelt
Krisztusban egyesül. Az egyház Isten szeretetének jele a világban és a történelemben
– fejtette ki a pápa.
Pál egyházról szóló gazdag teológiai tanítása arra szólít
fel bennünket, hogy egyre mélyebben megismerjük és szeressük az egyházat, hitben és
szeretetben munkálkodjunk építésén – buzdította a híveket a szerda délelőtti általános
kihallgatáson a Szentatya.
Anyanyelvükön köszöntötte a lengyel zarándokokat,
akik azért jöttek Rómába, hogy leróják tiszteletüket, Isten Szolgája, II. János Pál
sírjánál. Arról biztosította őket, hogy lélekben csatlakozik hozzájuk, és velük együtt
imádkozik a sírnál, előde megválasztásának 30. évfordulója alkalmából.