A pápa az egységre buzdította a francia püspököket és a sürgető társadalmi problémákról szólt

Vasárnap délután Lourdes-ban találkozott XVI. Benedek pápa a francia püspöki konferencia tagjaival, akikhez beszédet intézett. Ebben számos témát érintett: a hivatások válságával kapcsolatban azt kérte tőlük, hogy biztassák a fiatalokat az Úr hívásának elfogadására. A papi szolgálatot nélkülözhetetlennek nevezte, hangsúlyozva, hogy a papok nem ruházhatják át sajátos funkcióikat a hívekre. A „Summorum Pontificum” kezdetű Motu proprio, pápai rendelkezés alapján, amely egyaránt engedélyezi a XXIII. János- és a VI. Pál-féle misekönyv használatát, a pápa leszögezte: az egyházban senki sem fölösleges, mindenkinek otthon kell éreznie magát benne és nem találhat visszautasításra. A nehézségek ellenére már mutatkoznak a rendelkezés pozitív gyümölcsei is. Legyünk mindig az egység szolgálói - buzdított XVI. Benedek.

A család problémáiról szólva megállapította, hogy a törvények gyakran alkalmazkodnak inkább egyes csoportok magatartásformáihoz és követeléseihez ahelyett, hogy a társadalom javát szolgálnák. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy a család szilárd alapjára támaszkodik az egész társadalom. Ami a házasság szentségét illeti, a pápa emlékeztetett annak felbonthatatlan voltára, majd aláhúzta: az egyház nagy szeretettel veszi körül az elváltakat és újraházasodottakat, de nem fogadhatja el azokat a törekvéseket, amelyek az egyház által törvénytelennek tekintett kapcsolatuk megáldására irányulnak.

A pápa számít a fiatalokra, de sajnálattal állapítja meg, hogy a világ alantas ösztöneikre apellál. Az erkölcsi engedékenység nem teszi boldoggá az embert - figyelmeztetett XVI. Benedek.
Franciaország keresztény gyökereivel kapcsolatban elmondta: a nemzetek sose fogadhatják el, hogy eltűnjön saját identitásuk, vagy hogy szürke egyformaságba süllyedjenek. A politika és az egyház egészséges együttműködésére van szükség, amihez tiszteletben kell tartani egymás kompetenciájának függetlenségét. A régi bizalmatlanság, ellenségeskedés szociális-politikai okai lassanként eltűnnek.

A francia püspökökhöz intézett beszédében a Szentatya szólt a keresztény felekezetek, valamint a más vallások közötti párbeszédről is. Szeretet, igazság, egymás kölcsönös ismerete a kulcsa a hiteles dialógusnak, mert a tudatlanság romboló hatású. A mai társadalom globalizált, sok kultúra és vallás együtt él egymással. Ezt a katolikus egyház az Úr adta lehetőségnek tekinti arra, hogy hirdesse az igazságot, gyakorolja a szeretetet minden ember irányában megkülönböztetés nélkül.
Végül a pápa megállapította, hogy Franciaországnak ma lelki megtisztulásra van szüksége. Az embernek újra és újra meg kell tanulnia, hogy Isten nem ellensége, hanem jósággal teli Teremtője. Tudnia kell, hogy létének értelme van, és hogy földi élete végén az égben részesül Krisztus dicsőségében. A püspökök feladata tehát, hogy Isten népét erre rávezessék. A pápa elismeréséről és hálájáról biztosította a francia főpásztorokat munkájukért, majd apostoli áldásával búcsúzott tőlük.