Szégyenkezés nélkül élni – egykor és ma. Folytatódik a Rimini Meeting -Varga
János atya helyszíni tudósítása
„Vagy főszereplő, vagy senki” – a mottó jegyében folytatódik a 29. Rimini Meeting.
A találkozó
életében mint minden évben, idén is meghatározóak a kiállítások. Kiemelkedően aktuális
a Szolzsenyicinről szóló: „Szégyenkezés nélkül élni”, és a Csehszlovákia ’68-as szovjet
megszállásával kapcsolatos „A lehetetlen tavasz – Prága, 1968.” Című kiállítás.
Komoly
érdeklődés kíséri a Meeting területén kívül, a városközpontban Exempla címmel megrendezett
impozáns tárlatot, amelynek alcíme: „Az antik újjászületése az olasz művészetben -
II. Frigyestől Andrea Pisano-ig”. A reneszánsz-korabeli műalkotások közül számos darab
most tekinthető meg először nyilvánosan.
További kiállítások: „Portugália a
felfedezések korában”,– „Nem halok meg, ha megölnek is” - Guareschi életéről; „Mérni
a végtelen utáni vágyat? – az élet minősége” - az egészségügyről; „A szabadságot keresve
,amely oly’ értékes…” - a börtönök világáról; „Keresztény emlékek Ciprus törökök által
megszállt területén – egy folyamatos pusztítás szempontjai és következményei”; „Atmoszféra
– valóság és mítosz a klímaváltozás kapcsán”; „A Bábeli-tornyot keresve”; és az „Amikor
a szépség felragyog” a közkedvelt olasz költőről, Leopardiról.
Nem csak az
államból él az iskola. Nagy érdeklődést váltott ki az oktatásügy témájában tartott
kerekasztal-beszélgetés Mariapia Garavaglia szenátor és Mariastella Gelmini oktatási
miniszter részvételével. A miniszter asszony kijelentette, kell legyen bátorságunk
a nevelés kockázatának vállalására, ahogyan azt Don Giussani felvázolta, utalva a
CL alapítójának magyarul is megjelent művére, amelynek címe: „A nevelés kockázata”.
Az
„Igazság és emberi jogok” témában tartott előadáson többek között részt vett Mary
Ann Glendon, az Egyesült Államok szentszéki nagykövete és; Joseph H. H. Weiler, a
Meeting immár állandó előadója, a New York-i Egyetem professzora, az Európai Parlament
jogi bizottságának tagja, az Európa Parlament által kiadott emberi szabadságjogok
nyilatkozatának egyik megalkotója is.
A nagykövet asszony idézte XVI. Benedek
pápa 2008. április 18-án, az ENSZ közgyűlésén elmondott beszédét, amelyben üdvözölte
az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát, mint egy olyan fejlődés eredményét, amely
a jogalkotás és a társadalmi élet középpontjába az embert helyezi. Ugyanakkor állást
foglalt a Nyilatkozat alapjainak újraértelmezési törekvéseivel szemben. Ahogyan fogalmazott:
„a Pápa provokációja nem csak az ENSZ diplomatáinak szól, hanem minden embernek, aki
főszereplő szeretne lenni, azaz tevékenyen dolgozni akar az emberi méltóság érdekében.
Ahogyan Don Giussani mondta: a kulcskérdés átölelni ezt a feladatot és vállalni a
kihívást”.
Weiler szerint a nyugati ember, az emberi jogokat a civilizált világ
alapvető értékének tekinti, ugyanakkor hangsúlyozta a Biblia nem beszél jogokról,
csak Isten előtti felelősségről. A szabadság nevében kapcsolat kell legyen a jogok
és a kötelezettségek között, mindannyiunknak vállalni kell saját döntéseink felelősségét.
„Főszereplőnek
lenni az információ-átadásban”. A színes kerekasztal-beszélgetés az újságírók felelősségéről
szólt. Az olasz sajtó képviselői megegyeztek abban, hogy az újságíró nem ura a híreknek,
csak továbbadója. Információ van bőven, reálisan felelősen közvetíteni a valóságot,
ez az igazi feladat.
Több mint 14.000-en hallgatták Marco Bersanelli asztrofizikust.
A nemzetközi hírű tudós tanúságtételében természettudományos érvékkel és személyes
tapasztalatai alapján mutatta fel, hogy bár az ember a mérhető szempontok alapján,
egy kis pont, azaz semmi a világmindenségben, de magunkban hordozzuk a végtelent.
Hontalanok
vagyunk és koldusok, de a történelem főszereplője a koldus. Krisztus koldulja a mi
szeretetünket, mi pedig az övét. A végtelenre való képességünk jelöli ki egyedi és
kivételes helyünket a világmindenségben, ezáltal vagyunk főszereplők.
Giulio
Andreotti örökös szenátor, egykori kormányfő az olasz alkotmány 60.évfordulója kapcsán
ült a hallgatóság elé Giulio Tremonti jelenlegi gazdasági- és pénzügyminiszterrel.
Andreotti a CL régi barátja, a Meeting rendszeres meghívott előadója hálát adott Istennek,
azért hogy történelmi korban élt, ismerhette De Gasperit. Tremonti kapcsolódva az
előtte elhangzottakhoz kijelentette: „Andreotti Olaszország történetének két korszakát
végig küzdötte, s mi készen állunk a harmadikra!”
Az idei találkozónak ötféle
állandó, naponta ismétlődő programja van, amelyek, mintegy sorozatot alkotnak. Ezekben
mutatkozik meg – a szervezők szándéka szerint - a jelen és a múlt főszereplőinek arca
és élete. A címek: Lehet így élni; Egy kávé valakivel…; Történetek a világból; Meghívás
olvasásra; Bevezetés a zenehallgatásba.
A Rimini találkozó nemzetközi, sokféle
országból érkeznek részt, résztvevők, az előadások és kiállítások tematikája szerint.
Ebben az esztendőben különösen nagy létszámban vannak jelen oroszok, litvánok, ukránok,
csehek, japánok, brazilok, portugálok és afrikaiak. Az előadásokon angolra és a nagy
világnyelvekre szinkrontolmácsolás van, a kiállításokon idegen nyelvű vezetést is
lehet kérni.
Az évtizedes hagyományoknak megfelelően Magyarországról is voltak
látogatók, mintegy tizenöt fő.
A negyedik nap estéjén szent liturgiát mutatott
be a bizánci rítus szerint Padre Scalfi, a tavaly 50 éves Russia Christiana (Keresztény
Oroszország) alapítvány alapítója.
A Meeting napjainak előrehaladtával fokozatosan
nő az érdeklődés…