Nagy visszhangot váltott ki XVI. Benedek figyelmeztetése a nacionalizmus veszélyeire
A vasárnap déli Úrangyala elimádkozásakor a Szentatya aggodalommal szólt a nacionalizmus
erősödéséről, amely ősi félelmeket ébreszt szerte a világon. Határozottan felszólított
mindenkit, hogy utasítsa vissza az erőszakot, és megfelelő eszközökkel építse a békét.
Valamennnyi ország alakítson ki őszinte és termékeny kapcsolatokat, hogy a jelen és
a jövő nemzedékei számára biztosítsa az egyetértés, valamint az erkölcsi és polgári
fejlődés időszakát. A pápa szavai nagy visszhangot váltottak ki világszerte. A Vatikáni
Rádió felkérésére Agostino Giovagnoli professzor, a Milánói Katolikus Egyetem jelenkori
történeti tanszékének tanára elemezte a helyzetet:
"Történelmi szempontból
nézve tagadhatatlan súllyal esik latba a XX. század tapasztalata, amelyre maga a pápa
is utalt: vagyis azok a károk és súlyos veszélyek, amelyeket a nacionalizmus volt
képes okozni Európának, s amelyek váratlanul újra előtűnni látszanak a XXI. század
elején".
Mi áll e mögött? Visszatérünk a múltba, netán egy új hidegháború küszöbén
állunk? Giovagnoli professzor szerint a történelemben valószínűtlenek a múltba
való visszatérések. "A veszély viszont kétségtelenül súlyos. Mindazonáltal hidegháborúról
beszélni félrevezető: világos, hogy növekszik a feszültség - a pápa is ezt a szót
használja -, és ez destabilizálóan hat Európa és a világ békéjére. A Kaukázusban nagyon
ősi problémákról van szó, a nacionalista veszély régóta jellemzi a térséget, akárcsak
a Balkánt. Az igazi gond akkor áll elő, amikor hirtelen megváltozik a kialakult egyensúly,
például külső beavatkozás miatt, ami aztán hirtelen fellobbantja a feszültséget. És
ahogyan a pápa mondja, le kell küzdenünk a pesszimizmust, és növelni a bizalmat, hogy
tárgyalásos úton haladjunk előre."
XVI. Benedek óva int attól, hogy az új helyzeteket
a régi módszerekkel próbáljuk megoldani. Ismételten a nemzetközi diplomácia figyelmébe
ajánlja a jog erejét és az egyenrangú tárgyalásokat. Milyen értéke lehet ma ezeknek
az alapelveknek a kialakult válságban? - rádiónk munkatársának kérdésére a milánói
történész így válaszolt:
"Azt hiszem, nagyon is helyénvaló ezekre az alapelvekre
hivatkozni. A diplomácia rosszul reagált a kaukázusi válságra: vagy ideológiai szimpátia
alapján, vagy igencsak vitatható geopolitikai szempontoktól vezérelve. Amikor a pápa
békéről, az emberi család egységéről és nemzetekről beszél, akkor nem csupán elvi
kijelentéseket tesz. Olyan magasröptű célok ezek, amelyeket sajnos a diplomácia világa
elveszíteni látszik a mindennapokban, és ezért félő, hogy tovább fokozza a feszültséget."
XVI.
Benedek pápa optimizmusra szólít föl minket. Sok nemzetközi megfigyelő azonban borúlátó
bolygónk békéjét illetően. Agostino Giovagnoli professzor, a Milánói Katolikus Egyetem
jelenkori történeti tanszékének tanára szerint azonban a pápa realista és éppen ezért
szólít a pesszimizmus leküzdésére. A háborúval ugyanis - mert ennek a rémképét járjuk
körül - minden elveszik, ahogy azt XII. Piusz pápa mondta. Az optimizmus tehát tudatos
választás, de egyben realista válasz is az előttünk álló problémákra.