A világ Hirosima és Nagaszaki elpusztítására emlékezik

1945. augusztus 6-a, reggel 8 óra 15 perc: a vakító villanással és gombafelhővel kísért atombomba-robbanás a halottak és a romok városává tette Hirosimát. Az amerikai légierő által ledobott atombomba 242 ezer ember életét követelte, 140 ezer ember azonnal, a többiek pedig a sugárzás okozta betegségekben haltak meg. Két év múlva, 1947-ben Hirosima polgárai „Soha többé Hirosimát!” jelszóval tartották meg háromnapos Béke-ünnepségüket, ami azóta is a város legnagyobb ünnepe. II. János Pál pápa 1981-ben meglátogatta az Atombomba Emlékmúzeumot, ahol beszédet mondott a Béke emlékparkban összegyűlteknek.

1945. augusztus 9-én együtt ült a legfőbb haditanács a japán császárral az élén, és éppen eldöntötték, hogy befejezik a háborút. Az amerikaiak tévedésből dobták le a Fat Man fedőnévre hallgató plutóniumbombát; a pilóta a vastag felhőréteg miatt eltévesztette a célpontot. A hirosimai atomtámadás után három nappal Nagaszakira ledobott atombomba csaknem 80 ezer halálos áldozatot követelt, és további 75 ezren szenvedtek sugársérülést.

Immár hagyomány, hogy minden évben megemlékeznek Japánban és szerte a világon az elpusztított városok áldozatairól. Most augusztus hatodikán reggel a hirosimai Béke Parkban szentmisét mutatott be a helyi püspök, míg délután a különböző keresztény felekezetek együtt imádkoztak a békéért. A megemlékezés Gabriel Fauré Requiemjével zárult.

„Hirosima és Nagaszaki nem csupán szomorú emlékei egy évfordulónak, hanem a megemlékezése kétségtelenül fontos alkalom arra, hogy reflektáljunk a békére és a nukleáris leszerelésre”, - nyilatkozta az Osservatore Romano munkatársának Pescara-Penne érseke, az olasz Pax Christi mozgalom elnöke, Tommaso Valentinetti kevéssel azelőtt, hogy Vicenzában tüntetést szerveztek ezzel az evangéliumi jelmondattal: „Boldogok a békeszerzők”. Az augusztus 5 és 9 közötti olaszországi rendezvényeken nemcsak megemlékeztek az 1945-ös atombomba robbanásról, hanem a nemzetközi Katolikus Békemozgalom ökumenikus imaestet is rendezett Vicenza terén.

A Pax Christi kapcsolatot tart a világ számos békemozgalmával, nagy városok polgármestereinek társulatával, amelynek elnöke Hirosima polgármestere. Több, mint ötven évvel ezelőtt Giorgio La Pira, Firenze szent életű polgármestere (akiről nemrég itt megemlékeztünk) követelte a jogot minden városnak, hogy politikai alany lehessen, és így szembeszállhasson a nukleáris veszedelemmel. A mai nukleáris hatalmaknak, Iránnak, az Egyesült Államoknak és más országoknak el kellene indulniuk a leszerelés felé, hogy a világban építsék a testvériség és a béke kultúráját. Ezt sürgette több ízben XVI. Benedek pápa is. Erkölcsi kötelességünk, hogy erre érzékennyé tegyük a közvéleményt.