Alekszandr Szolzsenyicin halálára

Moszkvában szerdán délelőtt a Kreml katonai díszőrségének kíséretében vettek búcsút Alekszandr Szolzsenyicin Nobel-díjas orosz írótól, aki augusztus 3-án, vasárnap hunyt el 89 éves korában.

A szovjet rezsim kegyetlenségeit az elsők között leleplező Szolzsenyicint az orosz főváros Doni-monostorának Lajtorjás (Climacus) Szent János templomában helyezték örök nyugalomra. Az oltárfal mögött lévő sírhelyet maga a mélyen vallásos orosz ortodox író választotta ki öt évvel ezelőtt, engedélyt kérve II. Alekszij pátriárkától. A temetési szertartást egész éjszaka tartó imavirrasztás előzte meg.

A Szimandron magyar ortodox honlap tájékoztatása szerint az istentisztelet elején Alekszij érsek felolvasta II. Alekszij Moszkva és egész Oroszország pátriárkájának levelét, amelyben többek között ez áll: „Ahogy az elhunyt kívánta, áldásunkkal a búcsúzás és a temetés a Doni-monostorban történik, azon a helyen, ahol az egyház és a haza számos méltó fia talált örök nyugalmat.

(Itt említjük meg a Doni-monostor magyar vonatkozását: a XVI. század végén épült első templomában, közös sírban nyugodott az 1946-ban orosz fogságban, moszkvai rabkórházban elhunyt Bethlen István magyar miniszterelnök 1994-ig, magyarországi újratemetéséig).

A mintegy másfél órás gyászszertartáson jelen volt számos egykori Gulag fogolytárs, a polgári hatóságokat Dmitrij Medvegyev orosz államfő képviselte. „A mai államhatalom Oroszország egy nagy fiától vesz most búcsút.” „Szolzsenyicin győztesként halt meg” – nyilatkozták neves emberjogi harcosok, egyetemi tanárok. Putyin miniszterelnök pedig arra szólította fel az oktatásügyi minisztert, hogy a tananyagban biztosítsanak nagyobb helyet a most elhunyt nagy író életművének.

Szolzsenyicin, a világirodalom kiemelkedő alakja halála után remélhetőleg elfoglalja az őt megillető helyet a történelem nagyjai között: olyan író volt, aki műveivel hozzájárult a világ átalakulásához. Halála a nyugati baloldalnak azt a részét is önvizsgálatra készteti, amelyik még mindig nem képes arra, hogy a közelmúlt történelmét újból megírja, az igazságnak megfelelően.
Rómában augusztus 4-én a totalitarizmus ellen küzdő író emlékére meggyújtották a Colosseum, a vértanúság jelképévé vált ókori műemlék fényeit.

Gianni Alemanno római polgármester döntését ezekkel a szavakkal indokolta: „Alekszandr Szolzsenyicin halála súlyos veszteség nemcsak az egész világ kulturális élete, hanem a demokrácia számára is. A Nobel-díjas orosz kontesztáló író a XX. század egyik legfontosabb tanúja volt. Rendkívüli értéket képviselt, mivel bátran egész életét az emberi jogok védelmének szentelte a szovjet rezsim Gulag-janak szörnyűségeivel és általában véve minden totalitárius rendszerrel szemben. Modern hős volt, aki a gyengék, az elnyomottak oldalán harcolt, mindig azok mellé állt, akik nem hallathatták szavukat, akik gyakran magányosan küzdöttek, de soha nem adták meg magukat az elnyomás logikájának” – nyilatkozta Szolzsenyicinről az Örök Város polgármestere, Gianni Alemanno.