„A remény megújítása, az igazság keresése” – konferencia az Egyesült Államokban az elvándorlásról

Az USA püspöki konferenciájának elvándorlókkal és menekültekkel foglalkozó szervezete rendezte a július 28-31. között Washingtonban zajló tanácskozást. A témában érintett kormányzati és nem kormányzati szervezetek, a katolikus Caritas tagjai és egyházi képviselők – közöttük Agostino Marchetto érsek, az Elvándorlók és Úton levők Pápai Tanácsának titkára –, összesen közel 600-an vitatják meg az aktuális témákat. Az ülések során a résztvevők áttekintik a bevándorlás ellentmondásos kérdéseit. Az előadások és a viták eredményeként alaposabb képet kívánnak kialakítani a témában. Pontosabb ismereteket szereznek az egyház hozzájárulásáról a bevándorlásról folytatott országos viták terén.

Marchetto érsek a washingtoni konferencia előtt nyilatkozatot tett közzé az olaszországi bevándorlási szükséghelyzet kapcsán. Ebben hangsúlyozza, hogy a jelenlegi helyzet megoldására irányuló kezdeményezések helyességének megítéléséhez a döntések tartalmát kell megvizsgálni. Önmagában a szükséghelyzet nem negatív kifejezés, mert a védelmet igénylő országokból (Szudán, Szomália, Eritrea stb.) érkező bevándorló-hullám szabályozására irányuló intézkedéseket is jelenthet, a menekültekre és menedékjogot kérőkre vonatkozó nemzetközi törvénykezéssel összhangban.

Egy házigazda is kerülhet szükséghelyzetbe, ha két váratlan vendég érkezik hozzá, de bizonyára a legjobb módon igyekszik majd megoldani fogadásukat. Az érsek annak a reményének adott hangot, hogy a rendelkezések megvalósításában érvényesül a bevándorló munkások és családtagjaik emberi jogainak tiszteletben tartása. Továbbá, hogy figyelembe veszik az Olaszország által is elfogadott nemzetközi normákat, amelyek a menekültekre, a menedékjogot kérőkre, az állampolgársággal nem rendelkezőkre, a roma és szinti vagy más cigány csoportokra, valamint az emberkereskedelem áldozataira vonatkoznak.

Renato Martino bíboros, az Elvándorlók és Úton levők Pápai Tanácsának elnöke üzenetet küldött a washingtoni tanácskozásra. Kiemelte a bevándorlás pozitív aspektusait az egyház lelkipásztori tevékenysége szempontjából. Utalt a 2004-ben kiadott „Erga migrantes caritas Christi” (Krisztus szeretete a vándorlók iránt) instrukcióra, amelynek értelmében a bevándorlók az egyetemes testvériség építői lehetnek a Gondviselés terve szerint. Az egyház számára lehetőséget nyújtanak, hogy még konkrétabban kiteljesítse identitását, mint szeretetközösség és megvalósítsa missziós küldetését. Az elvándorlás jelensége sürgeti a keresztényeket, hogy a felmerülő kihívásokra meggyőződéssel, pozitív, határozott és szervezett módon reagáljanak. Szükség van egy kultúraközi, ökumenikus, vallásközi megközelítés kidolgozására – hívta fel a figyelmet Martino bíboros.

Világos és átfogó politikai cselekvést kell kialakítani, amely a bevándorlót nem teszi bűnbakká más lényeges társadalmi kérdések miatt és nem tekinti fenyegetésnek a biztonságra és a stabilitásra nézve. Az egyház lépéseinek alapja az a megállapítás, hogy minden ember egyenlő, túl a származásból, nyelvből és kultúrából fakadó különbségeken. Az angol nyelvű üzenet spanyol bekezdésében a bíboros hangsúlyozza, hogy specifikus lelkipásztori tervet kell kialakítani a bevándorlók első és második nemzedéke számára.